Másodfokon folytatódik a 2013-as bundabotrány tárgyalása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. január 28-án valamennyi megjelent vádlottat bűnösnek találta az S. R. és 23 társa ellen kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt elsőfokon indult büntetőügyben.

A vádirat szerint a más ügyben már előzetes letartóztatásban lévő III. és IV. rendű vádlottakkal kapcsolatban álló terheltek 2012 második felében megállapodtak egymással, hogy haszonszerzés céljából labdarúgó mérkőzések eredményeit próbálják jogellenesen befolyásolni. Egyes játékosokat és játékvezetőket megvesztegetve, az így előre megbeszélt eredményekre Ázsiában működő online fogadóirodáknál kötöttek fogadásokat a 2013 márciusa és májusa között lejátszott magyar bajnoki labdarúgó mérkőzésekre, valamint U19-es magyar bajnoki mérkőzésekre vonatkozóan. Az így létrejött 24 fős bűnszövetkezetben szervezők, közvetítők, fogadók és futballisták is részt vettek.

A bíróság valamennyi, a vesztegetésben aktívan résztvevő vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Azokban az esetekben, ahol bizonyítottnak látta a bűncselekményekkel kapcsolatos vagyongyarapodást, különböző mértékű vagyonelkobzást rendelt el. A vesztegetést elfogadó focisták egy részét a felfüggesztett börtönbüntetés mellett jellemzően két-három évre eltiltotta a hivatásos labdarúgó foglalkozástól, másik részüket – akik esetében a vesztegetés bűncselekmény nem volt megállapítható, csak az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás – próbára bocsátotta. Ezen felül a terhelteket különböző mértékben kötelezte a felmerült bűnügyi költségek megtérítésére.

Indokolásában a bíróság elmondta, hogy a beismerő és egyben terhelő vallomások, valamint az egyéb bizonyítékok – úgy mint a lehallgatások és megfigyelések jegyzőkönyvei – alapján a vádirati tényállást megalapozottnak találva hozott ítéletet. Enyhítő körülményként figyelembe vette a beismerő vallomásokat, az idő múlását, a próbára bocsátott vádlottak esetében a fiatal felnőtt korukat, többségük büntetlen előéletét és azt, hogy családjukban többen kiskorú gyermekről gondoskodnak. Súlyosító körülményként értékelte a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát.

A bíróság megítélése szerint a vádlottak többségénél – jelen esetben halmazati büntetésül – csak a szabadságvesztés kiszabása jöhetett szóba, de az enyhítő körülményeket figyelembe véve azok minden esetben felfüggesztésre kerültek. A kiszabott felfüggesztett börtönbüntetéseket a belső arányosság elve által vezérelve szabta ki, azok esetében, akik a hivatásos futballtevékenységükkel visszaélve, azt manipulálva követték el a vesztegetést halmazatban, azokat tiltotta el a a bíróság a hivatásos labdarúgó foglalkozástól, és ennek idejénél is figyelembe vette a belső arányosságot. A bíróság megítélése szerint több sportoló esetében a vesztegetés elfogadása csupán „egyszeri botlás” volt, így részükre a próbára bocsátás kiszabása is elegendő és célszerű szankció a további bűncselekmények elkövetésének megelőzésére.

Az ügyészség valamennyi vádlottal kapcsolatban súlyosításért fellebbezett. A megjelent vádlottak és védőik szintén fellebbeztek felmentésért, illetve enyhítésért. A XVI. rendű vádlott nem jelent meg a bíróság előtt és jogi képviselője sem volt jelen, így számára 2019. február 6-án hirdet ítéletet első fokon a bíróság.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.