Meg kell jelölni a jogegységi panasszal érintett határozatot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria a jogegységi panaszt visszautasította, mivel a fél abban nem a Kúria által közzétett határozattól való eltérésre hivatkozott, illetve a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében még nem említett közzétett kúriai határozatokra alapította a kérelmét.

A felperes jogegységi panaszt nyújtott be a Kúria felülvizsgálatot megtagadó végzése ellen, arra hivatkozva, hogy a támadott határozat megállapításai jogkérdésben ellentétesek a Kúria 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény 9. pontjában kifejtettekkel és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében már megjelölt EBH2010. 2226. szám alatt közzétett eseti döntéssel. Ezen túlmenően először itt hivatkozott a Kúria által később meghozott és a Kúria Döntések (BH) című folyóiratban BH2015. 189., BH2018. 200. és BH2020. 204. szám alatt közzétett eseti döntésekre.

A jogegységi panaszt a Kúria nem találta érdemi elbírálásra alkalmasnak. A jogegységi panaszban ugyanis a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (6) bekezdése alapján – egyebek mellett – meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől a fél jogkérdésben való eltérést állít.

A Jogegységi Panasz Tanács rámutatott arra, hogy a Bszi. rendelkezései nem adnak alapot arra, hogy a felperes az általa vitássá tett anyagi jogi kérdésben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében meg nem említett közzétett eseti döntésekre – így a BH2015. 189., BH2018. 200. és BH.2020. 204. számú döntésekre – hivatkozzon. Ebből következően a jogegységi panasz eljárásban ezek tartalmát a Kúria nem vizsgálhatta.

A Jogegységi Panasz Tanács a felperes által hivatkozott EBH2010. 2226. számú eseti döntéssel összefüggésben kiemelte, hogy a Bszi. 2020. április 1-jétől hatályos 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján a „Kúria közzétett határozata” alatt a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát kell érteni. Ennek indoka, hogy miután Magyarország Alaptörvénye a Kúriát 2012. január 1-jétől nevesíti, és bár a Bszi. 188. §-a alapján a Kúria szervezeti értelemben és az ítélkezési tevékenység tekintetében a Legfelsőbb Bíróság jogutódja, a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata alatt csak a 2012. január 1-jét követően közzétett határozatok értendők. Ehhez képest a felperes által hivatkozott EBH2010. 2226. számú elvi bírósági határozatként megjelentetett Pfv.VI.21.203/2010/7. számú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 2012. január 1-jét megelőzően, 2010. január 11-én hozta meg.

A fentiekből következően a felperesnek a jogegységi panaszában nem volt olyan figyelembe vehető hivatkozása, amely a jogkérdésben való eltérés megállapítására alapot adhatna, ezért a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panaszt a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.