Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Húsz év fegyházbüntetésre ítélt a Miskolci Törvényszék kedden, zárt tárgyalást követően egy férfit, aki kiskorú hozzátartozói sérelmére követett el szexuális bűncselekményeket.
A bíróság a férfit két rendbeli, nevelése alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak bűntette miatt ítélték el.
A törvényszék súlyosbító körülménynek tekintette, hogy az ügy elsőrendű vádlottja büntetett előéletű és hosszabb időn át, vér szerinti hozzátartozói sérelmére követte el a bűncselekményeket.
A büntetlen előéletű másodrendű vádlott nő hat rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt 3 év börtönbüntetést kapott.
[htmlbox beszedleiro]A törvényszék a vádlottak szülői felügyeleti jogát kiskorú gyermekük tekintetében megszüntette.
Az ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és a védők fellebbeztek, így a büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
