Meghosszabbították a távmunka könnyített szabályait Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át, így május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók.

A kormány a rugalmas szabályokkal is segíti a vállalkozások talpon maradását, védi a koronavírus kártételeitől a magyar gazdaságot és a hazai munkahelyeket – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor.

A tárca keddi közleményéből kiderül, hogy a munkáltatók és a munkavállalók érdekeinek érvényesülését egyszerre szolgálja, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a munka törvénykönyve előírásaitól eltérően is megállapodhatnak a távmunkáról. Ezzel számos könnyítés válik lehetővé, a többi között szabadon választható a munkavégzés helye. A távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat. A munkáltató hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz, a költségtérítés legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, idén tehát havonta 16 740 forint lehet.

A távmunka tevékenységi körüktől, működési sajátosságaiktól függően illeszthető be az egyes cégek, intézmények mindennapi gyakorlatába. Ha az átállás nem gátolja, hátráltatja a munkavállalókat feladataik teljesítésében, érdemes lehet otthonról dolgozniuk. Ezzel nemcsak a munkahelyen, hanem az oda való eljutás során sem teszik ki magukat a megfertőződés kockázatának – mutatott rá az ITM.

Az eddigi tapasztalatok szerint a távmunka sokféle ágazatban, területen bevált, a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára egyformán előnyös megoldás lehet. A korábbi 250 ezerhez képest tavaly decemberben már több mint 400 ezren dolgoztak így – a növekedés a támogató szabályozásnak is köszönhető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.