A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Megjelent a Polgári Jog lap legújabb száma
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A decemberi számban Auer Ádám tanulmánya a kógens társasági jogi szabályozás változásait mutatja be, Bene Enikő jogesetelemzése az Alkotmánybíróság Ptk. 2:44. §-át részben megsemmisítő határozatát elemzi.
Szabó Csilla cikke az elővásárlási jog érvényesítésének kérdéseit vizsgálja a régi és az új Ptk. alapján. A lapszám két polgári jogi tárgyú döntvényt tartalmaz, amelyek közül az egyik a névviseléssel, a másik pedig azzal foglalkozik, hogy a hangfelvétel készítése mikor számít visszaélésszerűnek. A Fórum rovatban Tőkey Balázs Miczán péter PhD értekezésének vitájáról számol be.
A Wolters Kluwer által 2016 januárjában indított folyóirat havonta, elektronikusan, online eléréssel jelenik meg az Új Jogtár felületén, a többi kiadványtól független hozzáféréssel. A folyóirat főszerkesztője
dr. Vékás Lajos, szerkesztőbizottságának tagjai: dr. Csehi Zoltán, dr. Gárdos Péter, dr. Kisfaludi András és dr. Parlagi Mátyás. A folyóirat továbbra is várja szerzők jelentkezését. A folyóiratról
részletes információk itt érhetők el.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.