Mégsem emelkednek a közjegyzői díjak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem lép hatályba hétfőn, október elsején az Igazságügyi Minisztérium (IM) rendelete, amely emelte volna a közjegyzői díjak mértékét – közölte a Hirado.hu pénteken a tárca tájékoztatására hivatkozva.

A portál cikkében az áll: hamarosan a Magyar Közlönyben teszi közzé az IM, hogy mégsem lép életbe október elsején a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet. Emlékeztettek: a közjegyzői díjak mértékét, a díj kiszabásának és megfizetésének módját az állam határozza meg. Az ezt szabályozó rendelet a polgári közjegyzőség visszaállításakor, 1991-ben, 27 éve született.
Az elhalasztott díjrendelet-tervezet egyebek mellett emelte volna a munkadíj fix összegét, 200 millió forint ügyértékig minden sáv esetén egységesen 4500 forinttal. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat közokiratba foglalása esetén a sávosan meghatározott munkadíj kétharmadát kellett volna felszámítani, ez a korábbi mértékhez képest 17 százalékos emelést jelentene.
A tervezet az egy óráért felszámítandó munkadíj 1500 forintról 5500 forintra emelését írta elő. A jegyzőkönyvi tanúsítvány és okirat megőrzésének munkadíja minden megkezdett óráért 3000 forintról 8250 forintra nőtt volna.

A közjegyzői díjakat érintő tervezet életbelépésének új időpontjáról a tárca a Magyar Közlönyben ad majd tájékoztatást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.