Megsértette a magyar nemzet méltóságát Tóta W a bíróság szerint

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. május 30.
Címkék: , ,
Rovat:
A magyar nemzet méltóságát sértő kifejezések miatt állapított meg sérelemdíjat a bíróság. Az ítélet nem jogerős – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.

D. Zoltán és társa felperesek 2018. december 7-én terjesztettek elő keresetet a Fővárosi Törvényszéken a HVG Kiadó Zrt. alperessel szemben. A felperesek annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a magyar nemzet közösségéhez való tartozáshoz fűződő személyiségi
jogukat azzal, hogy az általa kiadott hvg.hu oldalon közzétett, s Tóta W. Árpád által írt “Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkben az alábbi kijelentések szerepelnek: “büdös magyar migránsok”, “magyar banditák”. A felperesek kérték arra kötelezni az alperest, hogy távolítsa el a cikkből a kifogásolt kifejezéseket, továbbá kérték elégtételadásra és fejenként 200.000 forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezni az alperest. A felperesek keresetüket azzal indokolták, hogy a kormány tevékenységének kritikájával foglalkozó cikk szerzője írásában feleslegesen használt a magyar nemzet méltóságát sértő kifejezéseket.

Az alperes elismerte az általa használt kifejezések sértő jellegét. Azzal védekezett, hogy napjaink megbélyegző politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet akként, hogy az irónia eszközével élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot.

A bíróság 2019. május 7-én perfelvételi tárgyalást tartott, majd 2019. május 30-án ítéletet hirdetett a perben. A bíróság első fokon meghozott ítéletében helyt adott a keresetnek és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek emberi méltóságát azzal a magatartásával, hogy az általa kiadott hvg.hu oldalon “Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében a magyar nemzet méltóságát sértő “büdös magyar migránsok”, “magyar banditák” kijelentések szerepelnek. A bíróság kötelezte az alperest arra, hogy a kifogásolt kifejezéseket távolítsa el a cikkből, továbbá elégtételadó közleményben kérjen elnézést. A bíróság 400.000 forint sérelemdíj, továbbá összesen
176.400 forint perköltség és illeték megfizetésére is kötelezte az alperest.

A bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy szövegkörnyezettől függ a “büdös magyar migránsok” és a “magyar banditák” kifejezésekben használt szavak értelmezése. Amennyiben egy pejoratív – így a perbeli „büdös” – jelzővel együtt egy egész népre, közösségre használják az
eredetileg jogi, vagy politikai tartalommal használt, bevándorlót jelentő „migráns” kifejezést, úgyaz is pejoratív, sértő értelmet nyer. A bandita kifejezés abban az esetben sértő, ha nem valamely cselekménnyel összefüggésben, hanem egy egész közösségre használják általánosító, megbélyegző jelleggel. Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések öncélú használata.

Az alperes a kormányzattal szembeni kritikájának közlése érdekében egy olyan közösség, a magyar nemzet méltóságát sértette meg, amelynek egésze nem is végzi a kritika tárgyát képező tevékenységet. A cikk címe, témája nem a politikai közbeszéd stílusával foglalkozik, hanem a
nyomozó hatóságokkal kapcsolatos kritikáját fogalmazza meg a szerző. A sajtó felelőtlenségét eredményezné, ha a bíróság csak azért ismerne el jogszerűnek bármilyen sértő nyilatkozatot, mert iróniára hivatkozik az alperes. Az ítélet nem jogerős.

Kapcsolódó cikkek:


Sérelemdíjat kell fizetnie egy telefontársaságnak
2018. december 19.

Kétmillió forint sérelemdíj fizetésére kötelezte a Nyíregyházi Törvényszék az egyik telefontársaságot, mert több éven át a zajterhelési határértéket meghaladó zajkibocsátású átjátszóállomást üzemeltetett egy tizedik emeleti lakó lakása felett. Az ítélet nem jogerős.

Bizonyítható ténybeli alap nélkül közismert képviselőt sem lehet korrupcióval vádolni
2019. március 29.

Bizonyítható ténybeli alap nélkül közismert képviselőt sem lehet korrupcióval vádolni

A közszereplők, politikusok bírálhatósága az elszámoltathatóság fontos garanciája. Ez a jog ugyanakkor nem korlátlan: a reputáció megsértésére alkalmas kijelentéseknek, így a korrupció vádjának objektív ténybeli alappal kell rendelkeznie. Ennek hiányában az érintett jó hírnévhez való joga elsőbbséget élvez, és az alaptalan vádaskodó büntethető.