Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán.

Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni – közölte az igazságügyi miniszter az Országgyűlésben az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról címet viselő törvényjavaslat általános vitája kezdetén.

Varga Judit – aki miniszterként először mondott expozét a parlamentben – felidézte, hogy tavaly novemberben került a Ház elé az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény, amelynek célja a jogállamiság erősítése lett volna. Ezen bíróságoknak történelmi hagyománya van Magyarországon – idézte fel.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elállt az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésétől azt mondta, a kormánynak fontosabb az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom. A problémák között említette, hogy a viták miatt a bírák és igazságügyi alkalmazottak egy nagyon bizonytalan helyzetben találták magukat.

Közölte: nem hagyhatják, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos bizonytalanság és az ellenzék közigazgatási bíráskodással kapcsolatos, az elfogadott normaszöveggel köszönőviszonyban sem lévő állításokat felsoroló kampánya az igazságszolgáltatás működését veszélyeztesse.

Varga Judit ismertetése szerint fenntartják az egységes bírósági szervezetet, sőt megerősítik annak egységességét.

Hozzátette: a közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével.

Megjegyezte, a törvényjavaslat az igazgatási modellt nem érinti, a bírák kiválasztása pedig a bírák jogállásáról szóló törvényben meghatározott pályázati rendben egységesen fog történni, nem lesznek speciális szabályok sem a közigazgatási bírák kiválasztására.

Közölte, javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti a bírósági szervezetet: a jövőben járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.

A változások között említette azt is, hogy a járási hivatali döntésekkel szemben a fellebbezés helyett közvetlen bírói utat biztosítnak. A fellebbezés megszűnése mellett az eljárás hatékonyságát növelő, a közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is tartalmaz az előterjesztés: az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a felügyeleti szervén keresztül kell a bírósághoz eljuttatni – ismertette. A felügyeleti szervnek ilyenkor lehetősége van a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására – magyarázta, hozzátéve, így gyorsabban zárulhatnak le az ügyek.

Hozzátette: a javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Indoklással lehetőség lesz eltérni a jogértelmezéstől a bírónak, és az eltérést is lehet vitatni a feleknek rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközökkel, valamint ha már nem áll rendelkezésére több jogorvoslati eszköz, jogegységi panasszal.

Elmondta, a jogegységi panasz esetén a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára.

A miniszter véleménye szerint az ítéletekben megjelenő jogértelmezéssel szemben is elvárás a stabilitás, vagyis hogy ne fordulhasson elő, hogy azonos tényállás mellett, azonos szabályozási környezetben egymással ellentétes jogértelmezésen alapuló ítéletek születhessenek meg. Jogállamban ilyen nem fordulhat elő – hangoztatta.

A bíróságok feletti politikai kontrollról beszélt az ellenzék

Vitányi István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb idő teljen el.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat a kilenc éve tartó “jogszabály-cunami” leképeződése a törvényalkotásban. A javaslat alapján most a járási hivatalok mellett külön közigazgatási bíráskodás fog zajlani, párhuzamos rendszer jön létre, amit nem értett a képviselő.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: megteremtik annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi tisztségüket, tekintettel arra, hogy a testület tagjai nem választhatók újra. Mindezt oly módon biztosítják, hogy Ab tagjának megbízási ideje alatt a bírói szolgálati viszonya szünetel.

Hozzátette: a közigazgatási eljárás egyfokúvá válásával a fellebbezés helyett közvetlenül közigazgatási pert lehet indítani, a keresetet a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervén keresztül, járási hivatali döntés esetén a kormányhivatalon keresztül kell felterjeszteni a bírósághoz.

Varga László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy bár a kormány elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látja, továbbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a törvényjavaslat is ékes bizonyítéka, elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem a bírói működés jelentős átszervezését érinti. Úgy látta: a kormány javaslata megteremti annak lehetőségét, hogy alkotmánybírók bírává történő kinevezésüket kérjék. Így a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Mostantól minden lehetőség adott lesz a testület átpolitizált működésére – közölte.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Csepeli késes támadó: közösség tagja elleni erőszak bűntett gyanúja is fennáll
2021. február 25.

Közösség tagja elleni erőszak bűntett és súlyos testi sértés kísérlet bűntett gyanúja miatt is eljárás folyik a késes támadó ellen, aki valószínűleg azért vágta meg egy nő arcát, mert a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és korábbi oktatóival szolidaritást vállaló Free SZFE maszkot viselte.

Az uniós főtanácsnok megállítaná a Stop Sorost
2021. február 25.

Az uniós főtanácsnok megállítaná a Stop Sorost

Sérti az európai uniós jogot, hogy Magyarország elrendelte az arra irányuló tevékenység büntetését, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak - ismertette főtanácsnoki álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.