Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán.

Megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, a jövőben a munkaügyi pereket a törvényszékek, a közigazgatási pereket pedig a nyolc, közigazgatási kollégiummal működő törvényszék fogja elbírálni – közölte az igazságügyi miniszter az Országgyűlésben az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról címet viselő törvényjavaslat általános vitája kezdetén.

Varga Judit – aki miniszterként először mondott expozét a parlamentben – felidézte, hogy tavaly novemberben került a Ház elé az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény, amelynek célja a jogállamiság erősítése lett volna. Ezen bíróságoknak történelmi hagyománya van Magyarországon – idézte fel.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elállt az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésétől azt mondta, a kormánynak fontosabb az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett közbizalom. A problémák között említette, hogy a viták miatt a bírák és igazságügyi alkalmazottak egy nagyon bizonytalan helyzetben találták magukat.

Közölte: nem hagyhatják, hogy a bírósági szervezettel kapcsolatos bizonytalanság és az ellenzék közigazgatási bíráskodással kapcsolatos, az elfogadott normaszöveggel köszönőviszonyban sem lévő állításokat felsoroló kampánya az igazságszolgáltatás működését veszélyeztesse.

Varga Judit ismertetése szerint fenntartják az egységes bírósági szervezetet, sőt megerősítik annak egységességét.

Hozzátette: a közigazgatási pereket lefolytató törvényszékek székhelye megegyezik a regionális illetékességgel működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelyével.

Megjegyezte, a törvényjavaslat az igazgatási modellt nem érinti, a bírák kiválasztása pedig a bírák jogállásáról szóló törvényben meghatározott pályázati rendben egységesen fog történni, nem lesznek speciális szabályok sem a közigazgatási bírák kiválasztására.

Közölte, javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti a bírósági szervezetet: a jövőben járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria ítélkezik.

A változások között említette azt is, hogy a járási hivatali döntésekkel szemben a fellebbezés helyett közvetlen bírói utat biztosítnak. A fellebbezés megszűnése mellett az eljárás hatékonyságát növelő, a közigazgatási pereket megelőző, perelhárító megoldást is tartalmaz az előterjesztés: az alperes közigazgatási szervnek az iratokat a felügyeleti szervén keresztül kell a bírósághoz eljuttatni – ismertette. A felügyeleti szervnek ilyenkor lehetősége van a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslására – magyarázta, hozzátéve, így gyorsabban zárulhatnak le az ügyek.

Hozzátette: a javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. Indoklással lehetőség lesz eltérni a jogértelmezéstől a bírónak, és az eltérést is lehet vitatni a feleknek rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközökkel, valamint ha már nem áll rendelkezésére több jogorvoslati eszköz, jogegységi panasszal.

Elmondta, a jogegységi panasz esetén a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára.

A miniszter véleménye szerint az ítéletekben megjelenő jogértelmezéssel szemben is elvárás a stabilitás, vagyis hogy ne fordulhasson elő, hogy azonos tényállás mellett, azonos szabályozási környezetben egymással ellentétes jogértelmezésen alapuló ítéletek születhessenek meg. Jogállamban ilyen nem fordulhat elő – hangoztatta.

A bíróságok feletti politikai kontrollról beszélt az ellenzék

Vitányi István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és a bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb idő teljen el.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat a kilenc éve tartó “jogszabály-cunami” leképeződése a törvényalkotásban. A javaslat alapján most a járási hivatalok mellett külön közigazgatási bíráskodás fog zajlani, párhuzamos rendszer jön létre, amit nem értett a képviselő.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: megteremtik annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi tisztségüket, tekintettel arra, hogy a testület tagjai nem választhatók újra. Mindezt oly módon biztosítják, hogy Ab tagjának megbízási ideje alatt a bírói szolgálati viszonya szünetel.

Hozzátette: a közigazgatási eljárás egyfokúvá válásával a fellebbezés helyett közvetlenül közigazgatási pert lehet indítani, a keresetet a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervén keresztül, járási hivatali döntés esetén a kormányhivatalon keresztül kell felterjeszteni a bírósághoz.

Varga László, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy bár a kormány elállt a közigazgatási bíróságok koncepciójától, de úgy látja, továbbra is célkitűzés maradt a bíróságok feletti politikai kontroll megvalósítása. Ennek a törvényjavaslat is ékes bizonyítéka, elsősorban nem a járási hivatalok eljárásával kapcsolatos, hanem a bírói működés jelentős átszervezését érinti. Úgy látta: a kormány javaslata megteremti annak lehetőségét, hogy alkotmánybírók bírává történő kinevezésüket kérjék. Így a Kúriára elvileg olyan bírák kerülhetnek, akik akár bírói gyakorlattal sem rendelkeznek. Mostantól minden lehetőség adott lesz a testület átpolitizált működésére – közölte.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.