Bejelentkezés Hírlevél

Megszűntek a hagyományos árubemutatók


Napi
2020. szeptember 22. Jogászvilág
, , , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új trükkökkel próbálják behálózni az időseket, akiknek hamis diagnózisokat állítanak ki és étrend-kiegészítőket adnak el.

A szigorú szabályozásnak és a hatóságok együttműködésének köszönhetően lényegében eltűnt Magyarországról az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés. A fogyasztóvédelem azonban továbbra is fokozottan figyel, mert egyes cégek ingyenes szűrővizsgálat címén igyekeznek behálózni idős embereket. Másokat telefonon csalnak előfizetési csapdába, amelynek elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlók élhetnek elállási jogukkal.
A 2015-ös törvénymódosítás hatására, a népegészségüggyel és rendőrséggel közös, folyamatos fogyasztóvédelmi ellenőrzések miatt jelentősen visszaszorult az árubemutatós értékesítés. Míg öt éve havonta átlagosan 43, idén már mindössze havi két megkeresést kapott a hatóság hasonló ügyekben. Az utazással és ebéddel egybekötött hagyományos termékbemutatók gyakorlatilag megszűntek Magyarországon. A fogyasztóknak az elmúlt években megjelent újfajta értékesítési módszerekkel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenniük.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta: „Az idős emberek védelme érdekében kiemelt kormányzati cél az árubemutatók visszaszorítása. Az összehangolt fellépés eredményes, az együttműködéssel meg tudtuk tisztítani a piacot. Az új értékesítési formákat kiemelten ellenőrzi a hatóság. Arra kérjük a fogyasztókat, hogy feltétlenül jelezzék a kormányhivataloknál, ha megtévesztő, visszaélésszerű gyakorlattal találkoznak, mert ezzel nagyban megkönnyíthetik a munkánkat.”
A tisztességtelen vállalkozások ingyenes szűrővizsgálatot ajánlva rendszerint célzottan, telefonon keresik meg a nyugdíjasokat, akiket orvosi rendelőnek tűnő helyiségben fogadnak. A „vizsgálat” eredményeként, a súlyosabb szövődmények megelőzésére állítólag alkalmas termékeket tukmálnak az idősekre. Az értékesítőknek semmiféle egészségügyi végzettségünk nincs, képesítés híján érvényes diagnózist sem állíthatnak fel. Mivel az álorvosok a vásárlók tényleges egészségi állapotát nem ismerik, az általuk ajánlott termékek szedése – például más, rendszeresen szedett gyógyszerrel együtt alkalmazva – akár veszélyes is lehet.
A fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint elkezdett terjedni az elsősorban egészségmegőrzőnek mondott étrend-kiegészítők telefonos kínálása is. A megrendelést követően az első csomagot ingyenesen, mindössze a szállítási költség kifizetésére igényt tartva küldik meg. A későbbiekben a cég bizonyos időközönként, többnyire havonta automatikusan újraküldi a terméket, a vételár kiegyenlítéséhez csekket mellékelnek. Ha a befizetés elmarad, a vállalkozás egyszeri felszólítás után behajtócégen keresztül próbálja érvényesíteni követelését, egyéb költségeket, késedelmi kamatot is felszámítva. Az előfizetési csapda elkerüléséhez fontos tudni, hogy a vásárlót az efféle esetekben is megilleti a 14 napos elállási jog.
A fogyasztóvédelmi hatóság árubemutatóval vagy telefonos értékesítéssel kapcsolatos jogszabálysértés esetén 15 ezer forinttól akár a nettó árbevétel 5 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. Egy wellness eszközöket 700-800 ezer forintért áruló cégnek például 10 millió forintot kellett fizetnie, miután hamis leleteket állított ki, majd méregdrága, de igazoltan hatástalan eszközöket kínált eladásra.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a leghathatósabban a fogyasztóvédelemben tudja érzékeltetni, hogy a magyar emberek oldalán áll. A tárca ezért fokozott erőfeszítésekkel, hatékony ellenőrzésekkel védi a családokat, a leginkább kiszolgáltatott időseket és gyermekeket, a jogkövető vállalkozásokat.

Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.