Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria elutasította, mert nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg.
Az alapügy
A Kúria a használati jog törlése és ingatlan kiürítése iránt korábban indított perben hozott Pfv.VI.21.480/2018/11. számú ítéletével a másodfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva elrendelte a jelen per alperese javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jognak a jogelődökre is kiterjedő törlését a budapesti „kivett, galéria” megjelölésű műemlékingatlanról. Ezt meghaladóan a kiürítés iránt előterjesztett keresetet elutasította.
Ezt követően a felperes az alpereshez címzett nyilatkozatával a felek között fennálló haszonkölcsönszerződést felmondta. Felszólította a címzettet, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül az ingatlant ingóságoktól kiürített állapotban a részére adja át. Az alperes válaszlevelében a felmondást nem fogadta el.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli ingatlan általa használt részeinek a kiürítésére és birtokba adására.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a perbeli ingatlan elhagyására és a felperes birtokába adására. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet ebben a körben helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt. Állította, hogy a per mögött az az alapvető jogkérdés húzódik meg, hogy a tulajdonos felperes rendelkezik-e a birtoklás jogával, és a jogszerű használó alperestől követelheti-e az ingatlan kiürítését akkor, ha a használat jogával más jogi személy rendelkezik.
A Kúria a felülvizsgálatot megtagadta.
A határozat indokolása szerint az alperes az engedélyezés iránti kérelmében nem adta elő, hogy az általa felvetett kérdésben a bírói gyakorlatot miért tartja bizonytalannak; érvelése alátámasztására konkrét döntéseket sem jelölt meg. Az alperes nem adott elő olyan körülményt sem, amire figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat nem lenne fenntartható. Az alperes kérelmének az említett hiányosságai kizárták a felülvizsgálat engedélyezését.
