Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok a lakók vehetik meg, akik legalább öt éve bérlik azt.
Böröcz László (Fidesz) előterjesztésére 134 igen szavazattal, 25 nem szavazattal elfogadta a parlament a jogszabályt, amely állami vagy önkormányzati bérlakások megvételére nyújt lehetőséget azon magánszemélyek számára, akik már a tavalyi év végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A törvény a műemléki épületben lévő vagy az eddig elidegenítési tilalom alatt álló lakásokra vonatkozik.
A lakásokat kedvezményes áron vehetik meg a bérlők vagy egyenesági rokonaik. A kedvezmény attól függ, milyen hosszan bérelte azt a lakója.
Aki legalább 25 éve bérli a lakást, az a forgalmi érték 15 százalékáért veheti meg azt. Ha a bérleti jogviszony nincs még 25 éves, de több mint 15 éve él, a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetni, míg 5 és 15 év közötti bérlési idő esetén a 80 százalékát.
Akik ingatlancserével jutottak bérleti joghoz, azoknak szintén a forgalmi érték 50 százalékát kell megfizetniük, ha pedig valaki a csere során tulajdonjogot cserélt bérleti jogra, akkor a 35 százalékát.
További 5 százalék árkedvezmény illeti meg azokat, akik egy összegben kifizetik a vételárat, részletfizetés esetén az ingatlant legkésőbb 25 év alatt kell kifizetni.
Nem veheti meg a lakást az a bérlő, akinek a megelőző egy évben legalább három havi lakbértartozása volt, vagy az, akinek adó- vagy más köztartozása állt fenn. A megvásárolt lakás négy évig nem adható el.
Külön rendelkezések vonatkoznak a Budai Várnegyedben lévő lakásokra. Itt az államon és az önkormányzaton kívül csak magyar vagy uniós állampolgár szerezhet tulajdonjogot. Aki erre nem jogosult, de már van itt lakása, eladni nem köteles, de újabbat nem vehet. Magánszemélyek az öröklést leszámítva legfeljebb két lakást vásárolhatnak.
A várban lévő lakások rendeltetése nem változtatható meg, kivéve a földszintieket, azoké kereskedelmi, szolgáltató vagy kulturális rendeltetésre módosíthatók.
Az önkormányzatok a lakáseladásból származó bevételeket lakóépületek homlokzati felújítására vagy korszerűsítésére használhatják fel.
A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(MTI)
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
