Merkel és Macron eu-s haderőt akar?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Emmanuel Macron francia elnök elképzelése szerint egy közös európai bevetési erőt kellene létrehozni, amely bárhol bevethető lenne a világon. A haderő az EU-tól függetlenül működne célja mégis a közös védelmi politika megreformálásal


Angela Merkel támogatásáról biztosította a francia elnököt az európai katonai „bevetési egység” felállítása ügyében. A Németország és Franciaország által támogatott elképzelés szerint az európai bevetési erő bárhol bevethető lenne a világon. A haderő az EU-tól függetlenül működne, ennek ellenére sokan európai hadseregként tekintenek az ötletre.

Macron ötletével egyrészt az európai védelmi kapacitásokat akarja egységesebbé tenni, másrészt az európai közös védelmi politikát megreformálni.

A németek hozzáállása eddig kérdéses volt, de Angela Merkel kancellár nemrég támogatásáról biztosította a francia elnököt. Vasárnap a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak így nyilatkozott: “Támogatom Macron elnök katonai bevetési egységek felállítására vonatkozó javaslatát. Egy ilyen közös bevetési egység felállításához össze kell hangolni a tagállamok katonai stratégiáit és szorosabbra kell fűzni a védelmi együttműködést. “Az európai katonai együttműködés keretében egységesíteni kell a használt fegyverrendszereket, amelyből ma 180 különböző működik Európában, míg az USA-ban csak 30.”

A bevetési egységnek nem titkoltan azt a célt is szánják, hogy lehetőséget teremtsen a britekkel való védelmi együttműködésre a Brexit után.

A brit védelmi miniszter üdvözölte az elképzelést és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának szüksége lenne egy ilyen különleges együttműködésre az európai partnerekkel. Angela Merkel azonban igyekezett tisztázni, hogy ugyan támogatja a Nagy-Britanniával való védelmi együttműködést, de annak az EU jelenlegi közös védelmi politikáján és katonai stratégiáján kell alapulnia. A Brexit támogatói ezt úgy értelmezik, hogy az EU kerülőúton akarja bevonni az Egyesült Királyságot a közös európai hadseregbe.

Az európai védelmi együttműködés azonban egyelőre nagyon lassan halad. Tavaly a britek visszakozását követően 23 tagállam írta alá a közös védelmi megállapodást, de számos országban ellenkezéssel fogadták az európai katonai együttműködést. Például Németországban, ahol a II. világháború óta különös érzékenységgel fogadják a hadsereggel kapcsolatos változtatásokat.

A kancellár azzal igyekezett megnyugtatni a választókat, hogy „a hadsereg ezentúl is a Reichstag fennhatósága alatt marad, a kormány utasítást nem adhat, illetve a hadsereg nem fog minden bevetésben részt venni.”

(telegraph.co.uk)

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.