Milliárdos költségvetési csalás ügyében emeltek vádat egy bűnszervezet ellen

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. május 13.
Címkék: ,
Rovat:
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat 23 emberrel, köztük egy bűnszervezet 14 tagjával szemben, akik az áfa megfizetése nélkül kávé, cukor, csokoládé és energiaital kereskedelmével foglalkoztak – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint a bűnszervezet tagjai számos, az ország különböző településein székhellyel rendelkező gazdasági társaságot felhasználva, jellemzően Szlovákiából, Csehországból, Romániából és Lengyelországból származó termékekkel kereskedtek.

A beszerzések érdekében a vádlottak olyan cégeket alapítottak, amelyek számos esetben egyéb gazdasági tevékenységet nem is végeztek. Külföldi vezetőjük nem is tudott a céget érintő adóelkerülő kereskedelmi tevékenységről, vagy ha tudott róla, csak a nevét adta, ténylegesen a gazdasági események szervezésében, lebonyolításában, a számlázásban nem vett részt. A cégeket a vádlottak időről-időre váltották, lecserélték, illetve az egyes társaságokon belül is több alkalommal hajtottak végre ügyvezetőváltást.

A váddal érintett közösségi beszerző, belföldi továbbértékesítő vagy a termékeket végül felhasználó cégek számára a cégláncolatok kialakítása a kedvező adózási pozíció elérése miatt volt jelentős. A termékeket az Európai Közösségek területéről megszerző és a behozatalt “papíron” végző gazdasági társaságok az első belföldi forgalomba hozatal során felmerülő általános forgalmi adó összegét ugyanis nem fizették meg.

A fiktív számlákat összesen öt, úgynevezett haszonhúzó gazdasági társaság használta fel könyvelésében és adóbevallásaiban, ezek közül egy kecskeméti, egy debreceni, kettő sárospataki és egy sátoraljaújhelyi székhellyel rendelkezett.

A közösségi beszerzéseket papíron elvégző, majd a belföldi forgalomba árut bocsátó társaságok irányítása, az áru továbbításának megszervezése, a számlázás, a banki ügyintézés ténylegesen 14 vádlott kezében összpontosult. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány eléri a hárommilliárd forintot.

Az ügyészség a bűnszervezet 14 tagjával szemben fegyházbüntetés kiszabását, közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, a többi vádlottal szemben jellemzően börtönbüntetésre, öt vádlott esetében a végrehajtás felfüggesztésére tett indítványt. Az eljárással érintett gazdasági társaságok közül pedig három esetében a jogi személy megszüntetését, hét esetben pénzbírság kiszabását indítványozta. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Kapcsolódó cikkek:


Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság
2019. július 17.

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki képviselők alkotmányellenességre hivatkozva a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény tavaly októberi, a pénztárak állami támogatásának megszüntetését tartalmazó módosításának semmisítését kérték.

Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát
2019. július 17.

Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.