Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatót adott ki,hogy mit lehet kérni ezután a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságoktól.
A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő
közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek
egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes
előterjeszthet. E kérelmek lényege az alábbiakban foglalható össze.
Tipikus esetben, ha a bíróságtól jogvédelmet kérő személy közigazgatási cselekményt tart
jogsértőnek, a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, vagy
megváltoztatását kérheti a bíróságtól. E kérelmek vagylagosan is megjelölhetők, melyek
sorrendjéhez a bíróság nincs kötve. A Kp. mindazonáltal azt preferálja, hogy jogsértés esetén a
bíróság a közigazgatási cselekményt változtassa meg.
Mulasztási kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a közigazgatási szerv jogszabályban
meghatározott kötelezettségének az elintézési határidőn belül nem tett eleget, de mulasztás
megállapítása lesz kérhető akkor is, ha a közigazgatási szerv cselekményét közérdeken alapuló
kényszerítő indok szükségessé teszi, vagy ha a pert törvényességi felügyeleti szerv indította.
Marasztalási kereset közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása, közigazgatási
jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, továbbá közigazgatási szerződéses
jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés
érdekében kérhető. Lényeges, hogy kártérítés nem minden közigazgatási cselekmény esetén kérhető
a közigazgatási perben, csak közigazgatási szerződéses jogviszonnyal és közszolgálati
jogviszonnyal összefüggésben.
Végül a megállapítási kereset a közigazgatási tevékenységgel előállt jogsértés, vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges tények megállapítására kérhető, de csak akkor, ha ez
jogmegóvás érdekében szükséges, és más – az előbbiekben sorolt – keresetfajta előterjesztésének
nincs helye.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
