Módosítani kell az Infotörvényt a GDPR miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH elnöke levélben kérte az Infotörvény mihamarabbi módosítását a GDPR májusi hatálybalépésére tekintettel, illetve a módosítás azért is sürgős lenne, mert az új új országgyűlés megalakulása májusig is elhúzódhat.


Péterfalvi Attila Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek küldött levelében felhívta a miniszter figyelmét, hogy a GDPR közvetlen alkalmazása Magyarországon is kötelező. A NAIH elnöke idézi a rendeletet, amely előírja, hogy a tagállamoknak teljes függetlenséget élvező hatóságokat kell létrehozniuk. 

[multibox]

Péterfalvi Attila kitér a GDPR által előírt szankciókra is. A GDPR az adatkezelés típusa alapján differenciálja a kiszabható bírság összegét, amely a jelenlegi 20 millió forintos maximumhoz képest 20 millió euró, vagy a globális éves árbevétel 4%-a is lehet. Péterfalvi Attila szerint a NAIH-nak kell biztosítania, hogy a bírság minden esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű legyen. 
A bírság megfizetésének kikényszerítése a GDPR alapján szintén a NAIH feladata lesz, ezt most a NAV látja el, amely köztartozás módjára hajtja be azt.

A január 1-jével hatzályba lépő Ákr. a NAV-ot általános végrehajtó hatóságként jelöli meg, amely Péterfalvi Attila szerint ellentétes a GDPR rendelkezéseivel. A NAIH elnöke szerint ezeknek a bírságoknak a kiszabása és végrehajtása speciális szakértelmet igényel, ezért azt csak a NAIH végezheti, illetve a GDPR alapján a nemzeti akkreditáló testület által akkreditált szervezet.

Jelenleg a NAIH-nak az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (NAV Vht.) alapján a NAV-ot kell megkeresnie, ha a kötelezett nem fizeti meg a bírság összegét.

Azonban a NAV Vht. szerint az adóhatósághoz behajtási megkereséssel átkerült ügyekben a NAV nem köteles egyeztetni a NAIH-hal, ha a behajtandó összeg mérséklését engedélyezni akarja, illetve a mérséklési kérelmet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény alapján bírálja el, amely előírja, hogy az adóhatóság kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a tartozást.

A NAIH elnöke szerint ez ellentétes a GDPR rendelkezéseivel, hogy a NAIH által kiszabott, esetlegesen a bíróság által is jóváhagyott kötelezettséget, egy a végrehajtási hatalmi ág részét ké pező, a kormánynak alárendelt szervezet a NAIH hozzájárulása nélkül, a jogsértő kérelmére mérsékelheti.

A NAIH elnöke szerint ez egyrészt azért problémás, mert a GDPR-ban biztosított hatáskört ezzel a NAV elvonhatja a NAIH-tól, illetve hatásköri összeütközést eredményez.Péterfalvi Attila az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénybe (Infotv.) épített kivételeket tartja a legjobb megoldásnak a helyzet kezelésére.

Péterfalvi Attila a feltárt visszás helyzet miatt kérte Varga Mihályt, hogy jogszabálymódosítással biztosíták a NAV Vht., az Ákr. Az Infotv. és a GDPR összhangját.

(naih.hu)

[htmlbox gdpr_komm]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.