Módosították a közérdekű alapítványokról szóló törvényt, vészhelyzethosszabbítás


A parlament 157 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett elfogadta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását. Továbbá nemzetközi egyezményekről, valamint a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban hozott határozatot az Országgyűlés hétfőn.

Rögzítették: az alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjai csak a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltaknak vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

Kiegészítették a törvényt az európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézményt fenntartó alapítványokra vonatkozó különös szabályokkal. Az alapítvány csak akkor jogosult igénybe venni uniós támogatást, ha megfelel az itt rögzített feltételeknek.

A módosítás alapján a kuratórium vagy felügyelőbizottság tagjának megbízatása hat évre szól, legfeljebb egy alkalommal választható újra.

A kuratórium vagy felügyelőbizottság tagja mások mellett nem lehet országgyűlési képviselő, politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, különleges jogállású szervnél foglalkoztatott köztisztviselő. Ugyanakkor a polgármesteri, főpolgármesteri tisztséggel nem összeférhetetlen a tagság.

Meghatározták azt is, hogy ezt a tisztséget csak olyan személy töltheti be, aki rendelkezik a szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással. Az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelést az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A kuratórium vagy a felügyelőbizottság tagjának vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyet az Integritás Hatóság ellenőriz.

A most meghatározott, a megbízatás hosszára vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozattételi szabályokat a jelenlegi kuratóriumokra, felügyelőbizottságokra is alkalmazni kell.

A törvény az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozat közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó bekezdésének hatályon kívül helyezésekor, vagy módosításakor lép hatályba.

Elfogadták a Magyarország és az Egyesült Államok közötti országonkénti jelentések cseréjéről szóló javaslatot

Az Országgyűlés 177 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetését rögzítő törvényjavaslatot, amelynek fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az amerikai féllel.

A megállapodás alapján a magyar adóhatóság kölcsönösen, automatikusan kicseréli az amerikai partnerhatósággal a területén adóügyi illetékességgel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső, multinacionális vállalatoktól kapott országonkénti jelentéseket.

Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség kiterjed egyebek mellett az adózás előtti eredményre, a fizetett nyereségadóra, a felhalmozott nyereségre, a jegyzett tőkére és az alkalmazottak számára.

Az adatszolgáltatás ugyanakkor csak azon vállalatcsoportok számára kötelező, amelyek legalább 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkeznek. A megállapodás olyan eszközt ad az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget ad a nemzetközi adókikerülés elleni még hatékonyabb fellépésre.

Elfogadták a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását

Az Országgyűlés 165 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett jóváhagyta a Magyarország és Svájc közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény módosítását. A Svájci Államszövetség 2021-ben kezdeményezte a magyar-svájci adóegyezmény módosítását azért, hogy a két állam között hatékonyabb legyen az adóelkerülés elleni fellépés.

A módosítás része az új nemzetközi sztenderdek átvétele, így a kölcsönös egyeztetési eljárásokról szóló cikk módosítása, valamint az egyezmény biztosította kedvezmények garanciális szabályának beillesztése. A svájci fél kérte emellett a globális minimumadóra történő utalás felvételét is. Az egyezményt módosító jegyzőkönyv aláírása július 12-én történt meg Budapesten. A jegyzőkönyvek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményének, valamint jól szolgálják a befektetők érdekeit és az adóügyi átláthatóságot is.

Elfogadták a Magyarország és Szerbia között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, módosított jegyzőkönyv kihirdetését

Az Országgyűlés 180 igen szavazattal elfogadta a Magyarország és a Szerbia között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, módosított jegyzőkönyv kihirdetését.

Az 1996-ban kihirdetett egyezmény még nem tartalmazta a teljes körű információcsere lehetőségét, és jegyzőkönyv szerinti módosítás ennek pótlására irányul.

A magyar Pénzügyminisztérium 2021-ben tett javaslatot a téma megvitatására, mert a két ország közötti, hatályos adóügyi információcsere-megállapodások nem fedik le az áfával kapcsolatos megkereséseket. A módosító jegyzőkönyv aláírására október 8-án került sor Budapesten.

Elfogadták a Magyarország és Georgia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot

Elfogadták a Magyarország és Georgia között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot 166 igen, 14 nem szavazattal.

A módosítás célja a gazdasági, azon belül a beruházási kapcsolatok építése, kedvezőbbé tétele, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, az ott termelt profit hazahozatala.

A megállapodás előírja a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását az indokolt kivételek megjelölésével, például integrációk során nyújtott kedvezményeknél.

Rendelkezik továbbá a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról. A megállapodás szabályozza a szerződő felek, valamint a beruházó és az állam közötti viták rendezésének módjait.

Hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához a parlament

Az Országgyűlés 130 igen, 49 nem szavazattal elfogadta a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.

A jogszabály alapján az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a november 19-én lejáró veszélyhelyzetet további 180 nappal 2025. május 18-ig meghosszabbítsa.

Az indoklás szerint a hosszabbításra azért van szükség, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen a menekültügyi, a gazdasági és az energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.