Módosultak a választások szabályai

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2018. július 17.
Címkék: ,
Rovat:
Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást – többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés.

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával előírják azt is, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra.

A választási eljárási törvény módosítása számos változást hoz azoknak, akik nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak szavazni.

A hatályos szabályok szerint a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie az átjelentkezési kérelemnek. Ez úgy változik, hogy a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Miniszteri rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jövőben a szavazatszámláló bizottság a szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatait ugyanazon épületen belül egyidejűleg több, külön helyiségben is végezheti.

Részletesebben határozzák meg, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

A jogszabály szerint a szavazást megelőző harmadik napon a szavazatszámláló bizottságot legalább négy taggal kell kiegészíteni, ha a szavazóköri névjegyzéken szereplő választópolgárok száma az 1500 főt meghaladja, valamint a szavazóköri névjegyzékben szereplő minden további ezredik választópolgár után legalább további két fővel.

Az indokolás szerint a bizottság bővítésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározásával a törvény biztosítja a megfelelő eszközöket az átjelentkezők szavazásának gördülékennyé tételéhez, ezért a kialakuló hosszú sorokért a jövőben a helyi választási iroda vezetője felel.

Ha az átjelentkező szavazóknak kijelölt szavazókörben nem zárják le a szavazást legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt, amely fegyelmi eljárást kezdeményez a polgármesternél a választási iroda vezetőjeként mulasztó vagy kötelezettséget szegő jegyző ellen.

Az Országgyűlés elfogadott egy úgynevezett túlterjeszkedő módosító indítványt is. A választási iroda vezetőjeként eljáró jegyző elleni fegyelmi eljárás lehetőségét beleírták az önkormányzati törvénybe is, amely eredetileg nem szerepelt a módosítandó jogszabályok között.

Időközi választáson átjelentkezésre csak abban az esetben lesz lehetőség, ha a választópolgár lakóhelye és tartózkodási helye ugyanazon választókerületben van.

Pontosították a válaszborítékok érvényességének szabályait, így a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot. Lehetővé válik, hogy a választó a borítékot postán adja fel, személyesen elvigye vagy meghatalmazás nélkül bárkivel elküldhesse a választási szerveknek.

Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét a többi között az, ha a válaszboríték kis mértékben sérült, de sem betenni, sem kivenni nem lehet belőle iratot.

Kampányidőszakban továbbra is engedély és bejelentés nélkül készíthetnek a jelöltek plakátot, de azon minden esetben fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Plakát elhelyezéséhez pedig előzetes, írásbeli hozzájárulás kell a magántulajdonban álló dolog tulajdonosától vagy bérlőjétől, vagy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójától.

Lehetővé válik, hogy a választópolgárok adatait nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban kérje ki a jelölt, illetve a jelölő szervezet.

A levélszavazás korábbi megkezdésének elősegítésével indokolták, hogy a jelölt és a lista bejelentését korábbi időpontra, a szavazást megelőző harminchetedik és harminchatodik napra változtatták. A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, míg az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

A törvény – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adattartalmára vonatkozó melléklet kivételével – szeptember 1-jén lép hatályba.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Hat évet ért a rendszeres csúszópénz
2019. február 21.

Jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélt csütörtökön a Pécsi Törvényszék egy húsipari cégnél dolgozó férfit, aki öt év alatt több mint 13 millió forintot kért fuvarozóktól azért, hogy megbízáshoz juttassa őket.

Ítélet született Mengyi Roland ügyében
2019. február 21.

Három év börtönre ítélte Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Súlyos fegyházbüntetés az éhen halt kislány szüleinek
2019. február 20.

Jogerősen tizennyolc és tizenöt év fegyházra ítélték a 2016 májusában éhen halt másfél éves gyöngyösi kislány szüleit, miután a Debreceni Ítélőtábla szerdán helybenhagyta az első fokon eljáró Egri Törvényszék ítéletét.