Motorcsónakon menekültek a svéd korona-ékszerrablók

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. augusztus 1.
Címkék: , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rablók tegnap éjjel törtek be a katedrálisba, ahol a koronaékszerek egy része ki volt állítva.

A rablók IX. Károly király (1604-1611) és lánya Krisztina királynő koronáit vitték magukkal, amelyek felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

A rendőrség egyelőre nem jutott a rablók nyomára, annak ellenére, hogy a rablás felfedezését követően földön, vízen és levegőben is mozgósítottak minden bevethető rendőri egységet az elkövetők elfogása érdekében.

Az egyik szemtanú úgy nyilatkozott a svéd Aftonbladetnek, hogy egy kis fehér motorcsónakot látott, amelyre két rohanó férfi ugrott fel. Hívták a rendőrséget és bejelentették, hogy a két férfi valamit elvitt  a templomból.”

A rendőrségi szóvivő öszíntén elsimerte, hogy egyelőre a rablók vannak előnyben, mert nem sikerült a nyomukra akadni. Illetve elmondta: “A svéd hatóságok szerint a koronáknak piaci értékük nincsen, mivel felbecsülhetetlen nemzeti kincsek.”

A katedrális papja szerint az elkövetők a svéd társadalmat loták meg, azzal, hogy elvitték a svéd kulturális örökség darabjait.”

(telegraph.co.uk)

Kapcsolódó cikkek:


Vádat emeltek a férfi ellen, akinek gyermeke tűz áldozata lett
2019. szeptember 16.

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség azzal a férfival szemben, akinek "óvatlansága miatt" tűz ütött ki egy kosdi ház melléképületében, amelyben kisgyermeke életét vesztette.

A mesterséges intelligencia szabályozása
2019. szeptember 16.

A mesterséges intelligencia szabályozása

Az Európa Tanács egy szakértői bizottság felállításáról döntött, amelynek célja a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának kialakítása.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?
2019. szeptember 16.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.