Munkaügyi bíróságok: a szakszervezetek szerint az utolsó védelmi bástya is elesett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Végleg megszűnnek a munkaügyi bíróságok, s a törvényszék elnöke fogja beosztani, melyik bíró, milyen ügyeket tárgyalhat. Vagyis, semmi garancia nincs arra, hogy továbbra is a munka világa területén korábban nagy gyakorlatot szerzett bírók ítélkezhetnek majd a munkavállalók peres ügyeiben. Ezzel az érdekérvényesítés utolsó fontos bástyája is elesett, így a kormány újabb határozott lépést tesz az érdekvédelmi rendszer totális lebontása felé – reagált a munkaügyi ítélkezés átalakításának hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A munkavállalók félelme miatt már mostanra is drámaian lecsökkent a munkaügyi perek száma, s úgy tűnik, ez a jövőben még inkább így lesz. A kormány ugyanis szétválasztja az eddig közös közigazgatási és munkaügyi bíróságot, s utóbbit a törvényszékhez delegálja, ahol büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. Arról, hogy melyik bíró kerül a munkaügyi kollégiumba, a törvényszék elnöke dönt. Némi sarkítással és egyszerűsítve: előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók fogják tárgyalni, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel – mondta Kordás László. A mintegy 120 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez a változás az eddigieknél is jobban elbátortalanítja a munkavállalókat attól, hogy bírósági segítséggel rendezzék el a vitás ügyeiket. Kordás emlékeztet, a kormány előszeretettel hivatkozik a német igazságügyi modellre, ám úgy tűnik, arról megfeledkeznek az illetékesek, hogy a német modellben a szociális mellett van önálló munkaügyi bíróság is. Olyan, ami nálunk éppen most szűnik meg.

A hazai munkaügyi viták peres úton való elrendezésének az is gátja, hogy az új polgári perrendtartás (Pp) szerint jelentősen megnehezült az „igényérvényesítés”, ami kezdődik mindjárt a keresetlevél nyomtatvány kitöltésével, amit földi halandó számára képtelen feladat. A nyerhető, kis perértékre való tekintettel viszont nem érdemes ügyvédet fogadni, arról nem is beszélve, hogy sokan ki sem tudnák fizetni. Az ingyenes pártfogó ügyvéd igénylésének a folyamata viszont végtelenül bonyolult, a kereseti határ is irreálisan alacsony – sorolja a problémákat Kordás. Vagyis, mindezek miatt is tovább fog csökkenni a munkaügyi perek száma, hacsak az eljárási szabályokat nem módosítják – figyelmeztet az elnök. A MASZSZ jogi szakértői szerint erre azonban egyelőre semmi esély.

A szövetség elnöke emlékeztet: a kormány 2010-től módszeresen törekszik a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, amelyet már 2012-ben az új Munka törvénykönyve elfogadásával is deklarált, s azóta sem adta fel az érdekképviseleti rendszer totális lebontására irányuló szándékát. Az elmúlt években a jogrendszer több pontján is gátolták a munkavállalói jogok érvényesítését, ám a munkaügyi bíróság megszüntetésével egyértelmű a szándék: az embereknek ne legyen kedvük és bátorságuk sem bíróság elé vinni a munkahelyi vitákat. A MASZSZ végtelenül felháborítónak tartja az egyértelmű folyamatot, amely ellen minden lehetséges fórumon tiltakozik.


Kapcsolódó cikkek

2022. december 5.

Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat

Az Európai Unió egy évvel, 2023. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökkel szemben kirótt szankciókat – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

2022. december 5.

Vádat emeltek a bírókat és ügyészt fenyegető nő ellen

Minősített zaklatás bűntette és becsületsértés vétsége miatt emelt vádat egy nő ellen a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség a Szegedi Járásbíróságon – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn.