Munkaügyi bíróságok: a szakszervezetek szerint az utolsó védelmi bástya is elesett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Végleg megszűnnek a munkaügyi bíróságok, s a törvényszék elnöke fogja beosztani, melyik bíró, milyen ügyeket tárgyalhat. Vagyis, semmi garancia nincs arra, hogy továbbra is a munka világa területén korábban nagy gyakorlatot szerzett bírók ítélkezhetnek majd a munkavállalók peres ügyeiben. Ezzel az érdekérvényesítés utolsó fontos bástyája is elesett, így a kormány újabb határozott lépést tesz az érdekvédelmi rendszer totális lebontása felé – reagált a munkaügyi ítélkezés átalakításának hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A munkavállalók félelme miatt már mostanra is drámaian lecsökkent a munkaügyi perek száma, s úgy tűnik, ez a jövőben még inkább így lesz. A kormány ugyanis szétválasztja az eddig közös közigazgatási és munkaügyi bíróságot, s utóbbit a törvényszékhez delegálja, ahol büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. Arról, hogy melyik bíró kerül a munkaügyi kollégiumba, a törvényszék elnöke dönt. Némi sarkítással és egyszerűsítve: előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók fogják tárgyalni, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel – mondta Kordás László. A mintegy 120 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez a változás az eddigieknél is jobban elbátortalanítja a munkavállalókat attól, hogy bírósági segítséggel rendezzék el a vitás ügyeiket. Kordás emlékeztet, a kormány előszeretettel hivatkozik a német igazságügyi modellre, ám úgy tűnik, arról megfeledkeznek az illetékesek, hogy a német modellben a szociális mellett van önálló munkaügyi bíróság is. Olyan, ami nálunk éppen most szűnik meg.

A hazai munkaügyi viták peres úton való elrendezésének az is gátja, hogy az új polgári perrendtartás (Pp) szerint jelentősen megnehezült az „igényérvényesítés”, ami kezdődik mindjárt a keresetlevél nyomtatvány kitöltésével, amit földi halandó számára képtelen feladat. A nyerhető, kis perértékre való tekintettel viszont nem érdemes ügyvédet fogadni, arról nem is beszélve, hogy sokan ki sem tudnák fizetni. Az ingyenes pártfogó ügyvéd igénylésének a folyamata viszont végtelenül bonyolult, a kereseti határ is irreálisan alacsony – sorolja a problémákat Kordás. Vagyis, mindezek miatt is tovább fog csökkenni a munkaügyi perek száma, hacsak az eljárási szabályokat nem módosítják – figyelmeztet az elnök. A MASZSZ jogi szakértői szerint erre azonban egyelőre semmi esély.

A szövetség elnöke emlékeztet: a kormány 2010-től módszeresen törekszik a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, amelyet már 2012-ben az új Munka törvénykönyve elfogadásával is deklarált, s azóta sem adta fel az érdekképviseleti rendszer totális lebontására irányuló szándékát. Az elmúlt években a jogrendszer több pontján is gátolták a munkavállalói jogok érvényesítését, ám a munkaügyi bíróság megszüntetésével egyértelmű a szándék: az embereknek ne legyen kedvük és bátorságuk sem bíróság elé vinni a munkahelyi vitákat. A MASZSZ végtelenül felháborítónak tartja az egyértelmű folyamatot, amely ellen minden lehetséges fórumon tiltakozik.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.