Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem jogerős ítéletével felmentette a hűtlen kezelés vádja alól a Nyíregyházi Törvényszék a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház korábbi vezérigazgatóját – közölte a törvényszék sajtószóvivője.
Toma Attila közleményében azt írta, M. Cs. vádlottat korábban az elsőfokú bíróság egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, illetve három évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságokban vezetői tisztséget töltsön be.
A másodfokú bíróság az eljárás során eltérő tényállást állapított meg, amely szerint a vádlott az egészségügyi intézmény igazgatósági tagjainak egyetértésével, közbeszerzési és jogi tanácsadó javaslatára döntött úgy, hogy a közbeszerzési eljárás nyertes pályázójával nem köt szerződést, mert ez szolgálta a fenntartó tulajdonos érdekét.
A döntés meghozatala során a vádlott figyelemmel volt a közbeszerzési eljárás kiírásának, lefolytatásának, valamint az eredményhirdetés körülményeire is – ismertette a szóvivő.
A szakértői vélemény alapján a törvényszék megállapította, hogy a közbeszerzési eljárásban kihirdetett nyertes ajánlattevő pályázata a kiírásnak nem felelt meg. A pályázat ellentmondásos volt és összességében nem tartalmazott kedvezőbb feltételeket, mint annak a cégnek az ajánlata, amellyel az intézmény szerződést kötött – közölte.
A törvényszék megállapítása szerint M. Cs. vádlott vagyonkezelői kötelezettségét nem szegte meg, az egészségügyi intézmény részére vagyoni hátrányt nem okozott, az nem is állt szándékában. A bíróság a vádlottat az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentette fel – tette hozzá Toma Attila.
M. Cs. 2012. április 1-jétől 2015. február 5-ig töltötte be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház vezér-, majd főigazgatói tisztségét.
(MTI)
[htmlbox karteritesi_jog]
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
