Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EUB elmarasztalta Magyarországot, mert a dohánytermékek jövedéki adója nem érte el az EU irányelvben meghatározott mértéket.
A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a jövedéki adóról szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek a 2011/64 irányelv 10. cikke (2) és (3) bekezdésében előírt kötelezettségekbe ütközésével kapcsolatos aggályait. Magyarország azonban vitatta a Bizottság állításait.
Indokolással ellátott véleményében a Bizottság egyrészt megállapította, hogy Magyarország a jövedéki adóról szóló törvény elfogadásával megsértette a 2011/64 irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében vele szemben előírt kötelezettségeket. Másrészt ezen intézmény felszólította az említett tagállamot, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül tegye meg az indokolással ellátott véleményben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Magyarország azonban levelében vitatta a Bizottság állításait, és kérte a jogsértési eljárás megszüntetését. A Bizottság, ezért keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben az EUB-hoz.
A Bizottság keresetlevelében arra hivatkozott, hogy a 2011/64 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének első és harmadik albekezdése értelmében Magyarország 2018. január 1‑jétől a forgalomba hozott cigaretták súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagára legalább 60%‑ának megfelelő szintű teljes jövedéki adót köteles elfogadni. Másfelől a Bizottság szerint Magyarország az irányelv 10. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított szintnél alacsonyabb 1000 darab cigarettára vonatkozóan 115 eurónál kisebb összegű jövedéki adót szed be, így Magyarország nem hivatkozhat erre a kedvezményre, amely azon tagállamoknak jár, akik legalább a fenti összegnek megfelelő mértékű jövedéki adót határoznak meg.
Az EUB döntése
Az EUB megállapította, hogy Magyarországon 2018‑ban, valamint a 2019‑es év tekintetében az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártáig a cigarettákra kivetett teljes jövedéki adó szintje alacsonyabb volt a 2011/64 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében előírt szintnél, tehát Magyarország által 1000 darab cigarettára vonatkozóan beszedett jövedéki adó alacsonyabb volt 115 eurónál.
Magyarország nem vitatta a jövedéki adó szintjére vonatkozó adatokat, éppen ellenkezőleg, kifejezetten kiemeli, hogy a jövedéki adó 2011/64 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében előírt szintjét csak 2021. január 1‑jén érik el.
Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata szerint a kötelezettségszegés fennállását azon helyzet alapján kell megítélni, amelyben a szóban forgó tagállam az indokolással ellátott véleményben rögzített határidő lejártakor volt. Következésképpen az ebben az időpontban hatályos belső jogi szabályozás fényében kell megvizsgálni, hogy a hivatkozott kötelezettségszegés fennállt‑e, vagy sem.
Mindezek alapján az EUB arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország a cigarettákra kivetett teljes jövedéki adó mértékének a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár 60%‑ánál alacsonyabb szinten tartásával nem teljesítette a 2011/64 irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt kötelezettségét.
Az EUB felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok nem hivatkozhatnak kifogásként belső jogrendszerük nehézségeire az uniós jogból eredő kötelezettségek nemteljesítésének igazolása érdekében.
Magyarország arra hivatkozik, hogy a jövedékiadó‑szint emelése akadályozta volna a 2011/64 irányelv céljainak megvalósítását azáltal, hogy a bűncselekmények és a közegészségügyi kockázatok növekedését eredményezte volna, azonban az EUB szerint az uniós jogalkotó mérlegelte az érintett érdekeket annak meghatározása során, hogy milyen intézkedéseket kell elfogadni e célok elérése érdekében, és nem biztosított lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy az említett célkitűzésekre vagy általános nyomós okokra hivatkozva eltérjenek ezen intézkedésektől.
