Nem kaszálta el az AB a vigalmi népszavazást

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. február 14.
Rovat:

Visszautasította az Alkotmánybíróság a „vigalmi negyed” nyitvatartásáról szóló népszavazást kifogásoló alkotmányjogi panaszt.


Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti – olvasható az AB közleményében. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendelet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

Az Alkotmánybíróság eljárásának előzményeként a főváros VII. kerületének önkormányzati képviselői helyi népszavazást kezdeményeztek. A Helyi Választási Bizottság határozatában a következő kérdést hitelesítette: “Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. Kerület Károly körút – Király utca – Erzsébet körút – Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?” Az indítványozó gazdasági társaság a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdés alapjogok jogellenes korlátozásához vezet. A törvényszék helybenhagyta a Helyi Választási Bizottság határozatát, az indítványozó a törvényszék végzését támadva fordult az Alkotmánybírósághoz. Többek között arra hivatkozott, hogy a népszavazási kérdés nyomán elfogadandó önkormányzati rendelet sértené a népszavazási kérdéssel érintett területen dolgozó munkavállalóknak, beszállítóknak, rendezvényszervezőknek, művészeknek, vagyis harmadik személyeknek a jogait. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó érintettsége ebben az esetben nem állapítható meg.

Az indítványozó a fentieken túl saját alapjogainak sérelmére is hivatkozott alkotmányjogi panaszában. Álláspontja szerint a népszavazás nyomán megszülető önkormányzati rendelet ellehetetleníti majd, hogy a tulajdonában álló ingatlanokat szándékának és a bérleti szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek megfelelően használja és hasznosítsa, illetve az ingatlanok értéke is jelentősen csökkenni fog. Az Alkotmánybíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek vélt szabályozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, így erre alkotmányjogi panasz sem alapítható. A szabályozás megszületéséhez az szükséges, hogy a helyi választópolgárok több mint fele érvényesen szavazzon, az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele igenlő választ adjon a megfogalmazott kérdésre, majd a képviselő-testület a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül a korlátozó szabályozást tartalmazó rendeletet megalkossa, vagyis mindez jelenleg eshetőleges.

A határozathoz Dr. Juhász Imre, Dr. Pokol Béla, Dr. Stumpf István és Dr. Szalay Péter alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján

(alkotmanybirosag.hu).


Kapcsolódó cikkek:


Albérlet romáknak nem kiadó
2018. augusztus 14.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben, a roma nemzetiséghez tartozásával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor hirdetéseiben szerepeltette, hogy az albérlet romáknak nem kiadó. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Feltételezett politikai hovatartozása miatt diszkrimináltak egy alapítványt
2018. augusztus 14.

Feltételezett politikai hovatartozása miatt diszkrimináltak egy alapítványt

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. az alapítvány vélt politikai véleményével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Vádemelés: cserben hagyta a vele utazó gyermekeket
2018. augusztus 13.

Vádat emelt a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy férfi ellen, aki idén márciusban balesetet okozott, majd az autójában utazó három sérült gyermeket hátrahagyva elment a helyszínről.