Nem kérhet erkölcsit az önkormányzat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális bérlakás bérlőjétől jogszerűen nem kérhető erkölcsi bizonyítvány, mert az ellentétes az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés elvével.

Az alapügy

Közérdekű bejelentés érkezett a Nemzeti adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) melyben a bejelentő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy önkormányzat képviselő testülete ( Önkormányzat) a szociális bérlakások esetében a bérleti szerződés megkötését 60 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványhoz köti.

A NAIH megtekintette az Önkormányzat honlapján közzétett önkormányzati rendeleteket és megállapította, hogy a lakások és helyiségek bérletére, elidegenítésére és megszerzésére vonatkozó önkormányzati rendelet (Rendelet) valóban 60 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványhoz köti a szociálisan rászorult, lakással nem rendelkező kérelmezők részére a bérleti szerződés megkötését.

A NAIH a fentiekre tekintettel hatósági vizsgálatot indított az ügyben.

A NAIH megállapításai

A GDPR 10. cikke értelmében bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak a GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján történő kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik, vagy ha az adatkezelést uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi.

Ezen kívül figyelembe kell venni az Infotv. 5. § (7) bekezdését, mely szerint bűnügyi személyes adatok kezelése esetén – ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően nem rendelkezik – a különleges adatok kezelésének feltételeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Infotv. ezen rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint ugyanis az Infotv. a bűnügyi személyes adatok kezelése esetén főszabályként a különleges adatok kezelésére vonatkozó feltételrendszert rendeli alkalmazni, mely főszabálytól – megfelelő garanciák biztosításának követelménye figyelembevételével – az
ágazati uniós vagy magyar jogi rendelkezések eltérést állapíthatnak meg.

A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése az általános adatvédelmi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján főszabály szerint még a GDPR 6. cikk
szerinti feltételek fennállása mellett is tilos. Az általános tilalom alóli kivételhez az szükséges, hogy a 9. cikk (2) bekezdésének valamely feltétele is megvalósuljon a 6. cikkben meghatározott valamely jogalapon felül.

Ezzel összhangban a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat rendeletében a szociális helyzeten alapuló bérbeadások esetében a bérbeadás feltételeként csak vagyoni és jövedelmi körülményekhez igazodó feltételt határozhat meg. Fentiekre figyelemmel a NAIH álláspontja szerint a lakásbérleti szerződés megkötéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a bérlő hatósági erkölcsi bizonyítványa tartalmának ismerete, ezért ez az adatkezelés az adattakarékosság elvébe ütközik.

Ezen felül a NAIH álláspontja szerint az önkormányzatok bérbeadói tevékenysége nem értékelhető a GDPR 10. cikke szerinti közhatalmi jellegű jogi kötelezettségként sem. A bérleti jogviszony szabályaira a Lakástörvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.

A helyi önkormányzatoknak – a GDPR 6. cikkében, 9. cikkében, 10. cikkében és az Infotv. 5. § (7) bekezdésében foglaltak alapján – megfelelő cél és jogalap
hiányában a bérleti jogviszony létesítésekor nincs jogosultságuk az erkölcsi bizonyítványban szereplő személyes adatok kezelésére.

A fentiekre tekintettel a NAIH felszólította az Önkormányzata képviselő-testületét, hogy a Rendelet 9/A. § (4) bekezdése alapján bekért hatósági erkölcsi bizonyítványokat semmisítse meg és gondoskodjon arról, hogy a jövőben a hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását és benyújtását se írják elő az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásának feltételéül.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Az amerikai állam feldarabolná a Google-t

A Google „monopolhelyzetére” hivatkozva az amerikai igazságügyi minisztérium a keresőóriás egyes részeinek feldarabolását akarja elérni. A cél az, hogy eladják azokat az üzletrészeket, amelyek segítettek fenntartani a cég „illegális monopóliumát” az online keresések terén – írja az Euronews.

2024. október 11.

MOKK: sokan adnak kölcsön ismerősöknek

Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint. Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.