Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Másodfokon enyhítették az állatkínzó büntetését – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményéből.
A Fővárosi Törvényszék 2018. július 3-án meghozott másodfokú határozatával enyhítette az állatkínzás bűntette miatt indult büntetőügyben kiszabott 3 év végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. A vádlott büntetését 1 év 4 hónapra mérsékelte és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, valamint mellőzte a közügyektől eltiltást
A vádlott 2016 júliusában éjjel 1 óra körül Budapest XIII. kerületében egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott, majd a megkínzott sünt magára hagyta. Reggel egy járókelő megtalálta a még élő, de életveszélyes állapotban lévő állatot és elvitte egy állatorvoshoz. A sünnek a testfelülete legalább 80%-át érintő égési sérülései keletkeztek, a keringése összeomlott és a délután folyamán elpusztult. A keleti sün védett állat.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott elkövette az állatkínzás bűntettét, az indokolatlan bántalmazás következtében a sün elpusztult – úgy, hogy a vádlott különös szenvedést okozott neki. Ezért 3 év szabadságvesztésre és ugyanennyi időre közügyektől eltiltásra ítélte.
[htmlbox be_jogszabalytukor]A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet, hogy az állatkínzás legfeljebb 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, majd részletesen számba vette az enyhítő és a súlyosító körülményeket. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a büntetés célja az elsőfokú bíróság által kiszabottnál enyhébb büntetéssel is elérhető. A határozat jogerős.
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!