Nem támogatták az OBH kezdeményezését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága több módosítást is kezdeményezett.


A rendőrségről, az elektronikus hírközlésről, az adószabályokról szóló törvények javasolt módosításain, valamint a polgári perrendtartásról szóló előterjesztésen is változtatásokat kezdeményezett az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a csütörtöki ülésén. 

A bizottság egy módosító javaslat elfogadásával sarkalatossági záradékkal látná el a rendőrségről, valamint az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítását, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogkörét bővíti annak meghatározásával, hogy egy előfizető hány előre fizetett díjú mobiltelefont vásárolhat. 

Nem támogatták  az Országos Bírósági Hivatal kezdeményezését, amely kivonta volna a különadó megfizetésének kötelezettsége alól az egészségi alkalmatlanság miatt felmentett bírók felmentéskor megkapott illetményét. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára ez ellen úgy érvelt: egy-egy kérés megtárgyalását nem tudja támogatni, a különadókat komplexen kell áttekinteni. Balla György ugyancsak jelezte, nem látja akadályát annak, hogy a kormány áttekintse a különadók rendszerét. 

A testület ugyancsak változtatásokat kezdeményezett a polgári perrendtartásról szóló kódexre vonatkozó javaslaton. Gyarmati Júlia, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese elmondta: a kódex készítésébe a hivatalán keresztül mintegy 800 bíró kapcsolódott be, és az OBH véleményének jelentős része abban szerepel. Azonban pontosítani kell szerinte a másodfokú eljárásokban alkalmazott bizonyítási kényszer kérdését, valamint azt is, mely ügyek maradnak a munkaügyi bíróságok előtt. 

Várhatóan kiegészül a honvédelmi törvény javasolt módosítása is, lehetővé téve, hogy a honvédség közreműködjön magyar állampolgárok külföldi kimentésében, hazahozatalában az életüket vagy testi épségüket fenyegető fegyveres konfliktusok környezetéből. 

Az oktatás szabályozására vonatkozó törvénymódosításhoz is változtatást fogadott el a testület. Ennek értelmében az iskolák igazgatói nemcsak azokat a tanulókat engedhetik el a tizenhat óráig tartó foglalkozásokról, akik másik intézménnyel tanulói, hanem azokat is, akik vendégtanulói jogviszonyban állnak, utóbbiak ugyanis pedagógiai célú foglalkozásokon vesznek részt. Rögzítik azt is, hogy a Köznevelés Informatikai Rendszerében (KIR) nem lehet statisztikai adatszolgáltatást, adatfeldolgozást kérni a köznevelési intézményektől. Ha erre szükség van – például a fenntartó részéről – akkor a KIR adatkezelőjéhez, vagyis az Oktatási Hivatalhoz lehet fordulni az adatszolgáltatás érdekében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága