Nem válaszolt a PM a NAIH-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Pénzügyminisztérium nem válaszolt az újságíró közérdekű adatigénylésére és a NAIH-nak sem.

A NAIH 2019. június 25-én kelt levelében már felvilágosítást kért a PM-től. Mivel a NAIH megkeresésére válasz nem érkezett, ezért 2019. szeptember 20-án ismételten a minisztérium közigazgatási államtitkárához fordult. A tértivevények tanúsága szerint mindkét levelet sikeresen kézbesítették, azonban a tényállás tisztázásához szükséges megkeresésekre sajnálatos módon a PM egyik esetben sem válaszolt.

Mivel teljességgel elfogadhatatlan, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos hierarchia csúcsán található szerv közigazgatási államtitkára a Hatóság megkeresésére nem reagált, a Hatóság megkereste Varga Mihály pénzügyminiszter urat és megkérte, hogy 30 napon belül írásban és érdemben szíveskedjen felvilágosítást adni arról, hogy a megjelölt adatigénylést miért nem teljesítették teljes körűen.

A Hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy az Infotv. 31. § (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait egy esetleges jogvitában az adatkezelőnek kell bizonyítania.

Ezt követően 2020. június 17-én, valamint 2020. augusztus 10-én a NAIH ismét megkísérelte a tényállás tisztázását. A tértivevények tanúsága szerint a leveleket ekkor is sikeresen kézbesítették, azonban az ügy tisztázásához szükséges megkeresésékre a minisztérium továbbra sem válaszolt.

A NAIH nyomatékosította, hogy az Infotv. 54. § (2) bekezdése értelmében válaszadási kötelezettség áll fenn, azonban jelen jelentés keltéig a PM a vizsgálattal összefüggésben nem adott felvilágosítást.

Az Infotv. indokolásához fűzött magyarázat alapján, ha az ombudsmani eszközök alkalmazása sikertelen volt, a NAIH a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatáról – annak lezárásaként – jelentést készíthet, amelyet nyilvánosságra is hozhat. Jelen ügyben ugyanakkor kijelenthető, hogy a PM több – összesen négy – alkalommal nem tett eleget sem az együttműködési, sem pedig az Infotv. 54. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének.

A NAIH ezen eljárásjogi akadályok miatt nem sikerült a vizsgálat alapjául szolgáló tényállás tisztázását lefolytatnia, amely miatt az ügy érdemi feltárására nem volt mód.

Mindezek alapján a NAIH arra a megállapításra jutott, hogy a PM sorozatosan figyelmen kívül hagyta a tájékoztatási kötelezettségét, mellyel megsértette az Infotv. vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket. Továbbá a PM által a panaszosnak az adatigénylésre adott válasza nem biztosította a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapvető jogot.

A NAIH nem tartotta elfogadhatónak a PM magatartását és a fentiekre, valamint a kooperáció és az érdemi állásfoglaláshoz szükséges tények, információk és okok feltárhatóságának hiányára tekintettel az ügyben az Infotv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján jelentést bocsát ki. A NAIH jelentése az Infotv. 59. § (3) bekezdése alapján nyilvános, ezért azt a NAIH a honlapján elérhetővé tette. Az Infotv. 59. § (5) bekezdése értelmében a NAIH jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

Bízom benne, hogy a fenti jelentés alkalmas lesz az információszabadság, és az ahhoz fűződő joggal összefüggő jogsérelem orvoslására, a közvélemény figyelmének felhívására, és a jövőbeni hasonló jogsértések elkerülésére.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.