Nem válaszolt a PM a NAIH-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Pénzügyminisztérium nem válaszolt az újságíró közérdekű adatigénylésére és a NAIH-nak sem.

A NAIH 2019. június 25-én kelt levelében már felvilágosítást kért a PM-től. Mivel a NAIH megkeresésére válasz nem érkezett, ezért 2019. szeptember 20-án ismételten a minisztérium közigazgatási államtitkárához fordult. A tértivevények tanúsága szerint mindkét levelet sikeresen kézbesítették, azonban a tényállás tisztázásához szükséges megkeresésekre sajnálatos módon a PM egyik esetben sem válaszolt.

Mivel teljességgel elfogadhatatlan, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos hierarchia csúcsán található szerv közigazgatási államtitkára a Hatóság megkeresésére nem reagált, a Hatóság megkereste Varga Mihály pénzügyminiszter urat és megkérte, hogy 30 napon belül írásban és érdemben szíveskedjen felvilágosítást adni arról, hogy a megjelölt adatigénylést miért nem teljesítették teljes körűen.

A Hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy az Infotv. 31. § (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait egy esetleges jogvitában az adatkezelőnek kell bizonyítania.

Ezt követően 2020. június 17-én, valamint 2020. augusztus 10-én a NAIH ismét megkísérelte a tényállás tisztázását. A tértivevények tanúsága szerint a leveleket ekkor is sikeresen kézbesítették, azonban az ügy tisztázásához szükséges megkeresésékre a minisztérium továbbra sem válaszolt.

A NAIH nyomatékosította, hogy az Infotv. 54. § (2) bekezdése értelmében válaszadási kötelezettség áll fenn, azonban jelen jelentés keltéig a PM a vizsgálattal összefüggésben nem adott felvilágosítást.

Az Infotv. indokolásához fűzött magyarázat alapján, ha az ombudsmani eszközök alkalmazása sikertelen volt, a NAIH a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatáról – annak lezárásaként – jelentést készíthet, amelyet nyilvánosságra is hozhat. Jelen ügyben ugyanakkor kijelenthető, hogy a PM több – összesen négy – alkalommal nem tett eleget sem az együttműködési, sem pedig az Infotv. 54. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének.

A NAIH ezen eljárásjogi akadályok miatt nem sikerült a vizsgálat alapjául szolgáló tényállás tisztázását lefolytatnia, amely miatt az ügy érdemi feltárására nem volt mód.

Mindezek alapján a NAIH arra a megállapításra jutott, hogy a PM sorozatosan figyelmen kívül hagyta a tájékoztatási kötelezettségét, mellyel megsértette az Infotv. vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket. Továbbá a PM által a panaszosnak az adatigénylésre adott válasza nem biztosította a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapvető jogot.

A NAIH nem tartotta elfogadhatónak a PM magatartását és a fentiekre, valamint a kooperáció és az érdemi állásfoglaláshoz szükséges tények, információk és okok feltárhatóságának hiányára tekintettel az ügyben az Infotv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján jelentést bocsát ki. A NAIH jelentése az Infotv. 59. § (3) bekezdése alapján nyilvános, ezért azt a NAIH a honlapján elérhetővé tette. Az Infotv. 59. § (5) bekezdése értelmében a NAIH jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

Bízom benne, hogy a fenti jelentés alkalmas lesz az információszabadság, és az ahhoz fűződő joggal összefüggő jogsérelem orvoslására, a közvélemény figyelmének felhívására, és a jövőbeni hasonló jogsértések elkerülésére.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.