NMHH költségvetés, Tiszta-tó kiemelt fejlesztési térség – határozathozatalok

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetéséről és a Tisza-tó kiemelt fejlesztési térséggé válásáról is döntött kedden a parlament.

Elfogadták a Magyarország és a Dominikai Köztársaság közötti vízummentességről szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 153 igen és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a magyar kormány és a dominikai kormány között a diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetését rögzítő törvényjavaslatot. A megállapodás a két állam hivatalos utazóinak vízummentes beutazást és bármely 180 napos periódusban 90 napos tartózkodást tesz lehetővé.

A Tisza-tó is kiemelt fejlesztési térség lesz

A képviselők 149 támogató és 15 tartózkodó szavazattal elfogadták a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozat módosítását. A változtatás alapján az eddigi négy kiemelt fejlesztési térség – a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidék, a budapesti agglomeráció és a Közép-Duna-menti térség – kiegészül a Tisza-tó térségével.

Az előterjesztő célja, hogy emelkedjen a tó és térsége területpolitikai státusza.

Elfogadták az NMHH 2023-as zárszámadását

Az Országgyűlés 114 igen vokssal és 50 nem szavazat mellett elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023-as egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt.

A hatóság tavalyi kiadása 55,8 milliárd forint, bevétele 58,4 milliárd forint volt, míg a médiatanács kiadása 2023-ban 243,8 millió forint, bevétele pedig 276 millió forint volt.

A médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatokat 1,3 milliárd forintra tervezték tavaly, ehhez képest az előirányzatok 10,1 millió forintra teljesültek. A jelentős elmaradás magyarázata, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva mentesítette a szolgáltatókat a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) bevételeinek tavalyi tervezett összege 126,6 milliárd forint volt, ez felülteljesült 128,6 milliárd forinttal, eközben a kiadás 127,6 milliárd forint volt.

Elfogadták az MNHH 2025-ös költségvetését

A parlament 114 igen szavazattal, 50 ellenvoks mellett elfogadta a NMHH 2025-ös egységes költségvetését.

A hatóság jövő évi kiadási és bevételi főösszegét 59,5 milliárd forintban határozták meg, míg a médiatanács 356,4 millió forint költségvetési támogatásra számíthat.

A törvény szerint a médiatanács kezelésében lévő előirányzatok 1,4 milliárd forintot tesznek ki jövőre.

Az MTVA bevételi és kiadási előirányzata 2025-ben 165,6 milliárd forint, amiből a kereskedelmi bevétel 4,8 milliárd forint, a költségvetési hozzájárulás 160,8 milliárd forint.

Honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosultak

Honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés 120 igen, 35 nem és a 9 tartózkodó szavazattal. A honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény kiegészült például a honvédelmi feladatokkal összefüggő védőoltásokról szóló adatkezeléssel, a sportszázadok állományába tartozó katonasportolókról szóló nyilvántartással és a kiküldetésekkel összefüggő adatkezelésekkel is.

Törvénymódosítást fogadtak el az online csalások elleni fellépés érdekében

Az online csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében fogadott el törvénymódosításokat az Országgyűlés. Az igazságügyi tárca előterjesztését 114 igen, 9 nem és 40 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A jogszabály alapján törölhetők lesznek az internetes tárhelyszolgáltatóknál, kereskedelmi platformoknál a bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilok, és kizárják annak lehetőségét, hogy az érintett a büntetőeljárás alatt újabb profilt létesíthessen az adott szolgáltatónál.

A vagyonvisszaszerzéshez nyújt segítséget az az új jogintézmény, amelynek alapján egy adott számlára a jövőben befolyó pénz feletti rendelkezési jogot fel lehet majd függeszteni. Az így befagyasztott összegeket arányosan eloszthatják majd a sértettek között. A törvényalkotási bizottság módosítója alapján fellépnek a hívószám-hamisítás ellen is, hogy megelőzhető legyen a telefonszám hívó általi manipulálása.

A jövőben fokozottabb büntetőeljárási védelemre számíthatnak a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei: nyilatkozatuk alapján a terheltnek tilos lesz az egyoldalú és az önkényes kapcsolatfelvétel.

(MTI)

---