Nő a békéltető testületek hatalma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos jogviták elsődleges fóruma lesz.


Az elmúlt három évben csaknem 15 ezer fogyasztó, illetve vállalkozás vette igénybe a Budapesti Békéltető Testület szolgáltatásait  – olvasható a Budapesti Békéltető Testület és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Békéltető Testületének hétfői budapesti konferenciáján elhangzottakat összefoglaló közleményben A fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a testületnek még nagyobb szerepe lesz a jövőben. Az Európai Unióból bárki fordulhat hozzá segítségért, hogy rendezze határon átnyúló ügyét, ha online vásárolt, illetve a magyar fogyasztók is, ha uniós kereskedővel van vitájuk – hangsúlyozta a közlemény szerint Baranovszky György, a békéltető testület elnöke.   

Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke elmondta: a testület, bírósági szerepkört is ellátva, eddigi feladatain túl a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos jogviták elsődleges fóruma lesz a formálódó elszámolási törvény erre vonatkozó tervezett rendelkezése alapján.

 A PBT az Országgyűlés előtt lévő elszámolási törvénytervezet szerint a fogyasztók kérelme alapján, a pénzügyi szolgáltató számítási hibája esetén a helyes elszámolást megállapíthatná és kötelezhetné a pénzügyi szolgáltatót annak végrehajtására. Szintén dönthetne a pénzügyi szolgáltató által elkésettnek minősített panasz alapján a panaszkezelési eljárás lefolytatásáról, s kötelezhetné az intézményt arra is, hogy készítsen elszámolást az ügyfélnek, ha ezt a jogszabályi előírás ellenére nem tette meg. A PBT ezen ügyekben egyezség hiányában hozott önálló döntései a törvény alapján a szolgáltatókat akkor is kötelezik, ha előzetesen nem vetették alá magukat az eljárásnak – hangsúlyozta a közlemény szerint Kovács Erika.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.