Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria kedden kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A felperes a földterület korábbi bérlője, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. volt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára.
A Kúria tájékoztatása szerint a pályázati eljárás útján megkötött szerződés jogszabályba ütközött, mert a magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) olyan társasággal kötött szerződést (Mező Vidék Bt.), amely nem indulhatott volna a pályázati eljárásban a vonatkozó kormányrendelet szerint, mert nem származott jövedelme mezőgazdasági tevékenységből.
A pályázati eljárás lefolytatása nem eredményezheti azt, hogy a pályáztató erre hivatkozással olyan személlyel kössön szerződést, akivel a szerződéskötést egyébként jogszabály kizárja – írja a Kúria.
Ács Sándorné, a felperes Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek úgy fogalmazott, „felemelő érzés megélni, hogy működik a jogállam Magyarországon”. Mint mondta, a legmagasabb bírói fórum, vagyis a Kúria döntése megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az NFA és a Mező Vidék Bt. között megkötött bérleti szerződés jogszabályellenes volt és jó erkölcsbe ütközött.
Úgy vélte, a többi nyertes pályázó esetében is törvénytelen volt a pályázat, reményei szerint azok esetében is ugyanígy igazat adnak nekik. Hozzátette, az NFA döntései eddig félmilliárd forintos kárt okoztak a kft.-nek.
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
A Greenpeace az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írja: az ítélet precedensértékű, azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását.
A keresetet a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. nyújtotta be a magyar állam, a Mezővidék Bt. és az NFA ellen, mint a földterületek volt haszonbérlője. A kft. kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi állami földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Tavaly júniusban a másodfokon eljáró fővárosi törvényszék – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – jogerősen érvénytelennek nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Nonprofit Kft. keresetének. A kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.
Az FM a döntésre reagálva közölte: a Kishantosi Kft. a meghirdetett mintegy 450 hektár, összesen 10 birtoktest mindegyikében vizsgálatot kezdeményezett. Ezekből mindössze egy darab, 27 hektáros terület pályáztatásával kapcsolatban született jogerős elmarasztaló döntés, ahol a Kúria helyben hagyta a korábbi másodfokú ítéletet. Az érintett terület haszonbérlője a pályázatában egy nyilatkozatot helytelenül tett meg, ezért nem vehetett volna részt eredményesen a pályázaton. A mai ítélet a Kishantosi Kft. számára semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára – szögezték le.
A tárca közleménye szerint a kishantosi területek haszonbérleti pályázataival kapcsolatosan korábban a bíróság megállapította, hogy az érintett haszonbérleti pályázati rendszer a jogszabályoknak megfelelő volt.
A jogerősen lezárult birtokvédelmi perekben többszörösen kimondta a bíróság, hogy a Kishantosi Kft.-nek a területek birtoklásához semmilyen jogalapja sincsen, jogcímmel kizárólag a pályázaton nyertes gazdák rendelkeznek – emelte ki az FM.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!