OLAF ajánlások: uniós átlag fölött emel vádat a magyar ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken.

„Az OLAF eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja a 42 százalékos uniós átlagot” – áll a LÜ közleményében.

A 2016. évi OLAF-jelentés szerint az uniós átlag 44 százalék, míg a 2017-es jelentés szerint 42 százalék volt. Utóbbiban az áll, hogy a vádemelések aránya például Németországban 21 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, Romániában 33 százalék, Írországban és Finnországban pedig 0 százalék.

Az eddigi tíz vádemelés nyomán eddig két jogerős és egy nem jogerős elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, ami szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti, tíz ügy pedig megszüntetéssel zárult. A többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás.

Polt Péter legfőbb ügyész Ingeborg Gräßlénak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének 2018. március 22-én írt levelében összefoglalta az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit. A levél az ügyészség honlapján az alábbi címen olvasható: http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/.

A levélben részletezett ügyek közül a vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen a 4-es metró beruházása kapcsán indult ügyben a gyanúsítottak száma ötre nőtt.

A levél óta két új OLAF-ajánlás érkezett az LÜ-höz, ezek nyomán érdemi intézkedés történt. Az Országos Roma Önkormányzat „Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlást a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban értékelték. A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot érintően tárt fel költségvetési csalás gyanújára utaló szabálytalanságot. A Fővárosi Főügyészség augusztus 17-én rendelt el a nyomozást. Mindkét nyomozás felderítési szakban van.

A március 22-e óta befejezett ügyek közül az egyikben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség november 15-én három ember – egy anya és két lánya – ellen emelt vádat hűtőházak építésével kapcsolatban, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt. Egy másik ügyben a nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség szeptember 26-án az ügyben kihallgatott gyanúsítottal (a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt magyar póttagjával szemben) a büntetőeljárást 2 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.

Az OLAF-nak a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg az LÜ, amely azt az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította. Ott az ügyben január 22-én nyomozást rendeltek el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda október 26-án bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az OLAF ajánlása nyomán a Fővárosi Főügyészség települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatosan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt 2015. július 6-án rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozást június 29-én megszüntették, mert bűncselekmény nem volt megállapítható – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.