OLAF ajánlások: uniós átlag fölött emel vádat a magyar ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar ügyészség az uniós átlagot meghaladó arányban emel vádat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásai nyomán – közölte a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken.

“Az OLAF eddigi összesen 38 igazságügyi ajánlása, 4 jelzése és 1 zárójelentése nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye – a vádak és a megszüntetések jelenlegi 52,4 százalékos aránya – meghaladja a 42 százalékos uniós átlagot” – áll a LÜ közleményében.

A 2016. évi OLAF-jelentés szerint az uniós átlag 44 százalék, míg a 2017-es jelentés szerint 42 százalék volt. Utóbbiban az áll, hogy a vádemelések aránya például Németországban 21 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, Romániában 33 százalék, Írországban és Finnországban pedig 0 százalék.

Az eddigi tíz vádemelés nyomán eddig két jogerős és egy nem jogerős elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. Egy ügyben feltételes ügyészi felfüggesztésről döntött az ügyészség, ami szintén a büntetőjogi felelősség megállapítását jelenti, tíz ügy pedig megszüntetéssel zárult. A többi ügyben jelenleg is tart a nyomozás.

Polt Péter legfőbb ügyész Ingeborg Gräßlénak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének 2018. március 22-én írt levelében összefoglalta az OLAF igazságügyi ajánlásai nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit. A levél az ügyészség honlapján az alábbi címen olvasható: http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/.

A levélben részletezett ügyek közül a vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen a 4-es metró beruházása kapcsán indult ügyben a gyanúsítottak száma ötre nőtt.

A levél óta két új OLAF-ajánlás érkezett az LÜ-höz, ezek nyomán érdemi intézkedés történt. Az Országos Roma Önkormányzat “Híd a munka világába” programja ügyében tett ajánlást a már folyamatban lévő, a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya által költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozásban értékelték. A másik ajánlás egy közhasznú gazdasági társaságot érintően tárt fel költségvetési csalás gyanújára utaló szabálytalanságot. A Fővárosi Főügyészség augusztus 17-én rendelt el a nyomozást. Mindkét nyomozás felderítési szakban van.

A március 22-e óta befejezett ügyek közül az egyikben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség november 15-én három ember – egy anya és két lánya – ellen emelt vádat hűtőházak építésével kapcsolatban, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt. Egy másik ügyben a nyomozást követően a Fővárosi Főügyészség szeptember 26-án az ügyben kihallgatott gyanúsítottal (a brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottság volt magyar póttagjával szemben) a büntetőeljárást 2 év 6 hónap időtartamra feltételesen felfüggesztette.

Az OLAF-nak a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg az LÜ, amely azt az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pest Megyei Főügyészségnek továbbította. Ott az ügyben január 22-én nyomozást rendeltek el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda október 26-án bűncselekmény hiányában megszüntette.

Az OLAF ajánlása nyomán a Fővárosi Főügyészség települési önkormányzatok építési beruházásaival és közbeszerzési tanácsadásaival kapcsolatosan különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt 2015. július 6-án rendelt el nyomozást, amelynek teljesítésével a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályát bízta meg. A nyomozást június 29-én megszüntették, mert bűncselekmény nem volt megállapítható – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

Az önkormányzati intézmények integritását ellenőrizte az ÁSZ

Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy összefüggés van az intézmények integritási kontroll szintje és az intézményt irányító szerv típusa között, így arra is rámutatott, hogy a társulás kevésbé eredményesen képes ellátni – jó gazda módjára – az irányító szervi feladatát.