OLAF: javult az uniós források védelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek összesen.


Egyre kevesebb csalást jelentenek a tagországok, a trend évek óta javul – ez derül ki az OLAF jelentéséből, amely az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szól.

Több fontos lépés is született 2019-ben az uniós költségvetés védelmében és tovább csökkent a felderített csalások száma, áll az OLAF csütörtökön közzétett jelentésében. Ez a dokumentum nem azonos az unió csalás elleni hivatalának éves beszámolójával, amelyben a tagállamokban indult vizsgálatokat részletezik.

Az OLAF most azt közölte, hogy 2019-ben 939 csalásnak minősülő szabálytalanságot jelentettek uniós pénzekhez kapcsolódóan. Ezeknek az összes értéke az előző évi szám fele. A testület szerint a tagállamok erősítették megelőzési és felderítési rendszereiket, ezért javult az uniós források védelme.

európai unió jogrendszere

A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek összesen. Mindegyik a kohéziós alapok kifizetéseihez kapcsolódik. Az ilyen ügyek számában Csehország, Románia és Olaszország előzi meg Magyarországot.

Ezeket az ügyeket a tagállamok közlik az EU felé a saját csalás elleni munkájuk eredményeként, így az OLAF szerint ezekből a számokból nem lehet következtetni a csalások elterjedtségére az adott országban.

Az OLAF igazgatója, Ville Itälä közleményében úgy fogalmazott, hogy az uniónak a koronavírus miatti válságkezelés során új helyzetre kell felkészülnie a csalásoknál, hiszen több uniós forrás lesz elérhető a tagállamok számára. Az Európai Bizottság ezért hamarosan újabb csalás elleni intézkedéseket jelent majd be.

(hu.euronews.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 26.

“Az Alkotmánybíróság nem ténybíróság”

Szeptember 17-én szombaton második alkalommal nyitotta meg kapuit a Károlyi-Csekonics Palota a Magyar Jogi Könyvszalon közönsége előtt. A teljes hazai jogászszakmát megszólító rendezvény szervezője a Magyar Jogász Egylet volt, míg társszervezője az Alkotmánybíróság. A nagyjából félszáz látogatót vonzó eseményen az Alkotmánybíróság elnöke is beszédet mondott, amelyben az intézmény és a sajtó, valamint a szélesebb nyilvánosság kapcsolatáról is szólt.

2022. szeptember 26.

Az Integritási Hatóságról tárgyal az Országgyűlés

Benyújtotta a kormány a feltételességi eljáráshoz kapcsolódó törvénymódosítások második csomagját is. Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény módosításának célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Integritás Hatóság, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása. A kormány törvényjavaslatait hétfőn kezdi tárgyalni az Országgyűlés.

2022. szeptember 23.

Duna House: átalakul a legdrágább ingatlanok piaca

A prémium ingatlanok szegmensében is elkezdődött a piaci átrendeződés: míg a fővárosban és az agglomerációban csökkent a külföldi befektetők aránya, a balatoni luxusingatlanok még mindig vonzóak a határon túli vásárlók körében a Duna House elemzése szerint.