Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek összesen.
Egyre kevesebb csalást jelentenek a tagországok, a trend évek óta javul – ez derül ki az OLAF jelentéséből, amely az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szól.
Több fontos lépés is született 2019-ben az uniós költségvetés védelmében és tovább csökkent a felderített csalások száma, áll az OLAF csütörtökön közzétett jelentésében. Ez a dokumentum nem azonos az unió csalás elleni hivatalának éves beszámolójával, amelyben a tagállamokban indult vizsgálatokat részletezik.
Az OLAF most azt közölte, hogy 2019-ben 939 csalásnak minősülő szabálytalanságot jelentettek uniós pénzekhez kapcsolódóan. Ezeknek az összes értéke az előző évi szám fele. A testület szerint a tagállamok erősítették megelőzési és felderítési rendszereiket, ezért javult az uniós források védelme.
A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek összesen. Mindegyik a kohéziós alapok kifizetéseihez kapcsolódik. Az ilyen ügyek számában Csehország, Románia és Olaszország előzi meg Magyarországot.
Ezeket az ügyeket a tagállamok közlik az EU felé a saját csalás elleni munkájuk eredményeként, így az OLAF szerint ezekből a számokból nem lehet következtetni a csalások elterjedtségére az adott országban.
Az OLAF igazgatója, Ville Itälä közleményében úgy fogalmazott, hogy az uniónak a koronavírus miatti válságkezelés során új helyzetre kell felkészülnie a csalásoknál, hiszen több uniós forrás lesz elérhető a tagállamok számára. Az Európai Bizottság ezért hamarosan újabb csalás elleni intézkedéseket jelent majd be.
