Ombudsman: súlyos jogsértés a gyermekek intézményi bántalmazása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekek intézményi, iskolai-óvodai bántalmazása súlyos jogsértés, alapjaiban kell megváltoztatni azt a gyakorlatot, amely az ilyen magatartást eltűri, az esetek kivizsgálását halogatja, megszünteti – írta jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala. Közölték: Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult.

A biztos jelentését egy szülői beadvány nyomán készítette el, ebben a szülők azt panaszolták, hogy gyermeküket az óvónők megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki, az óvónők rendszeresen kiabáltak, butának nevezték. Az igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint ettől lettek a gyermeknek székletürítési problémái, és ez vezetett oda, hogy már nem is beszélt az óvónőkkel. A szülők az óvoda vezetőjéhez, majd a fenntartó önkormányzathoz fordultak, de érdemi választ nem kaptak, miközben a gyámhatóság velük szemben indított védelembe vételi eljárást. A szülők feljelentést is tettek, de az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelezettségszegésre utaló magatartás.

Az ombudsman jelentésében leszögezte: mivel az óvoda jelentős késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát, ezzel sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga, a fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a jogorvoslat lehetőségéről sem.

A biztos hangsúlyozta, hogy a védelembe vételi eljárás egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban hatékonyan vegye elejét az ott bántalmazott gyermek veszélyeztetettségének.

Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. Az eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot, így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák keletkeznek.

A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza, hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye – olvasható a jelentésben.

Az ombudsman az egyedi ügy kapcsán kezdeményezte az óvodánál, hogy a jövőben a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő módon és határidőben járjon el, illetve tegye nyilvánossá a belső panaszkezelési szabályzatát. A jegyzőtől azt kérte, hogy a hatályos törvényi előírások szerint bírálja el a szülői kérelmeket.

A rendszerszintű problémák megoldása érdekében Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez fordult és kezdeményezte, hogy a szaktárcák és a rendőrség bevonásával tekintsék át a szabályozást, hogy egyértelmű legyen, miként lehet fellépni, amikor az oktatási-nevelési intézményekben súlyos lelki bántalmazással, illetve megalázó bánásmóddal sújtják a gyermekeket a felügyeletükért, gondozásukért felelősök. A biztos arra is felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer kiemelt tagjaként eljáró ügyészek számára tegye világossá, milyen szempontok mérlegelésével, mikor indokolt egy ügyben jelzést tenni a gyermekvédelemnek.

(MTI)

---