Országgyűlés: munkaügyi törvénymódosítások várhatóak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztatás elősegítését és a munkaügyi ellenőrzésének hatékonyabb tételét szolgálja a foglalkoztatást segítő támogatásokról szóló változtatás – mondta expozéjában Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A két érintett jogszabály majdnem harminc éve hatályos, azóta számos változás zajlott a munka világában. A járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet is rávilágított a munkahelyek védelmének fontosságára, ezért hatékonyabban reagáló szabályozásra van szükség.

A javaslat kizárólag keretszabályokat határoz meg, a részletszabályok kormányrendeletben születnek majd meg, amelynek kidolgozásába az érdekképviseleteket is bevonják. A változtatás célja az is, hogy mind a foglalkoztatást segítő szabályok, mind a felügyeleti előírások egységes szerkezetet kapjanak.

Háromszintű a támogatás

A támogatások fő újdonsága, hogy átalakul a támogatások rendszere, az háromszintűvé válik. Mindez egyszerűsíti a szabályokat. A támogatások első szintjén a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, vagyis azok esetében, akiknek legalább két éve nincs munkája.

Azok is ide sorolandók, akiknek legalább egy éve nincs munkája, de más szempontból, például a koruk miatt is hátrányban vannak. Ugyancsak gyors támogatás nyújtható a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében is.

A második szinten mérlegelve a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg.

A támogatott munkaadó foglalkoztatása fokozottabban ellenőrizhetővé válik. A cél, hogy a támogatások után gyors döntéshozatal valósulhasson meg.

Visszamenőleg állapítják meg a munkaviszonyt

A felügyelettel kapcsolatos szabályokban is garanciális keretszabályokat állapítanak meg.

Új alapokra kerül a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezménye is – mondta. Az eddigi szankciók fenntartása mellett az egy hónapon belüli be nem jelentett foglalkoztatás esetében a hatóság állapítja meg visszamenőleg a munkaviszony létrejöttét. Ez mind az alkalmazott számára kedvező, mind az állam számára adó- és járulékbevételt hoz – mondta az államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.