Országos nyilvántartást kapnak az élettársi, házassági szerződések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házaspárok száma 1,7 millió, az élettársaké 420 ezer lehet, eddig mégis csak kevesen kötöttek vagyonjogi szerződést. Az új Ptk. által részletesebben szabályozott házassági vagyonjogi szerződések, az új jogintézményként bevezetett élettársi vagyonjogi szerződések, módosításuk, megszűnésük bejegyzésére szolgál majd a MOKK által vezetett házassági és élettársi nyilatkozatok országos nyilvántartása.


Mivel a nyilvántartásból a vagyonjogi szerződések fennállására vonatkozóan adatot lehet igényelni, így a házastársak (élettársak) hitelezői, leendő hitelezői is fontos új információ birtokába kerülhetnek.

Az új Ptk. 4:65. § (2), valamint 6:515. § (3) bekezdése alapján e szerződések harmadik személlyel szemben akkor hatályosak, ha a házassági (élettársi) vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak (élettársak) bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett, nagy valószínűséggel az ilyen szerződést kötő házastársak (élettársak) kérni fogják a szerződés nyilvántartásba vételét.

A nyilvántartásba vétel munkadíját a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet fogja rendezni: az nagyságrendileg hasonló lesz az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés munkadíjához (7500 Ft). A szerződés fennállására vonatkozóan bárki adatot igényelhet a nyilvántartásból, amelynek díja hasonlóan az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából történő adatszolgáltatásnál kialakított díjmértékhez 2000 Ft lehet.

Azon személyek, szervezetek többsége, akik a házastársak vagy élettársak valamelyikével szemben hitelezői pozícióba kerülnek, prognosztizálhatóan beszerzik majd a nyilvántartásból a vagyonjogi szerződés fennállásával kapcsolatos adatot.

A házastársak, valamint az élettársak maguk dönthetnek arról, hogy vagyoni viszonyaikat kívánják-e házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezni, továbbá az is saját mérlegelésüktől függ, hogy az ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt vagyonjogi szerződést az országos nyilvántartásba bejegyeztetik-e vagy sem.

Figyelemmel arra, hogy a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) már jelenleg is kezel a házassági (élettársi) vagyonjogi szerződések nyilvántartásával sok tekintetben rokon elektronikus nyilvántartást (pl. Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása), valamint a bejegyzendő szerződések közokiratba foglalásánál eleve közjegyzők fognak eljárni, így a legcélszerűbb megoldás – mind az eljárások, mind a költségek tekintetében – ha ezen új nyilvántartást is a MOKK vezeti és kezeli majd.

(forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.