Őszi adócsomag: minden számlát látni fog a NAV

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. november 14.
Címkék: , ,
Rovat:
Hamarosan minden számlát látni fog a NAV, összevonják az egyéni járulékokat, bevezetik a hatósági átvezetés intézményét, és jön az ingatlanspekulációt büntető illeték. Az RSM Hungary gyorselemzése.

Az adócsomag-tervezet jelentős változást hoz az online számla adatszolgáltatási kötelezettség terén, amennyiben a 100 000 forintos korlát eltörlésre kerül és az érintett tranzakciók köre is jelentősen kibővül.

Online számla rendszert érintő változások – kiterjesztett NAV megfigyelő rendszer

2020. július 1. fontos dátum lesz az online számla jelentés életében, mivel a törvényjavaslat eltörölni tervezi a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt. Ez azt eredményezi, hogy az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől.

Ezáltal olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát. Számukra fél év áll majd rendelkezésre a felkészülésre. Összefoglalva a 2020. június 30. után a belföldi adóalanyok közötti összes ügyletet látni fogja az adóhatóság.

További ügyleteket is bevonna a tervezet alapján a szabályozó az online számla jelentési kötelezettek közé, mivel az adócsomag alapján a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd. Ezzel az adóhatóság adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, a Közösségen belüli értékesítésekről és az export értékesítésekről is. Fontos, hogy azokat a számlákat is jelenteni kellene 2021 januártól, amelyek esetében természetes személy a vevő. Ezekben az esetekben azonban az adatszolgáltatás során nem lesz jelentendő a magánszemély vevő neve és adószáma.

A fenti változtatások bevezetésével az adóhatóság 2021-től képes lehet az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni – a hivatal szerint ez jelenti majd az igazi adminisztrációs terhek csökkentését – szimultán pedig lehetőségük lesz azonnal teljeskörű kockázatelemzést végezni egy adott társaság összes bejövő és kimenő számlájáról.

Szja- és tao-változások

A törvényjavaslat személyi jövedelemadót és társasági adót érintő változásai a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé.

A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik.

Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, a javaslat kiterjeszti az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése.

Helyi adókat érintő változás

A törvénytervezet szerint az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú felsőoktatási intézmény nem alanya a helyi adóknak.

Az adóigazgatási eljárást érintő változások

A törvénytervezet alapján az úgynevezett „holland levél”-re vonatkozó szabályozás módosul. A gazdasági partnerek adóelkerüléséről szóló tájékoztató levelet jelenleg a NAV – adóhatósági szolgáltatásként – akkor is küldhet, ha vélelmezi a partner adókijátszását A jövőben erre csak akkor lesz lehetőség, ha végleges adóhatósági megállapítás is alátámasztja az adóelkerülést. Ez az adóhatósági szolgáltatás kiegészülhet azzal, hogy a NAV a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos – végleges határozatban megállapított – adóelkerüléséről az alkalmazottakat is tájékoztatja.

Az EKAER szám utólagos módosítására vonatkozó korábban elfogadott és elvileg 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabályi rendelkezések alkalmazhatóságát 2020. március 1-jére kitolták, csak az ezt követően tett EKAER bejelentések adatait lehet utólag módosítani.

A behajthatatlansággal érintett követelések áfájának visszaigénylésével összefüggésben a NAV a jövőben az elévülési időre visszamenőleg biztosítani fogja a nagy összegű adóhiányosok listájának lekérdezését.

2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonásra kerülnek az egyéni járulékok 2021-től

Jövő év július 1-től egykulcsos (18,5 százalékos), biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulék lép a jelenlegi szabályozás alapján fragmentált egyéni járulékrendszer (nyugdíj-, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék) helyébe.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is. A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésére lesznek kötelezettek. Továbbá bizonyos ellátások (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési támogatás stb.) után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni, mint ahogy továbbra is lehetőség nyílik majd megállapodás alapján 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni.

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat az a változás, miszerint az esetükben egységes minimumjárulékalap kerül bevezetésre, melynek mértéke a minimálbérhez igazodik. Az előbbiek kapcsán a szochó tekintetében nem tartalmaz változást a javaslat, így várhatóan a jövőre is a minimálbér 1,125-szöröse után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról

A törvényjavaslat szerint visszterhes vagyonátruházási illeték terheli az átruházó felet a belterületbe vont ingatlan, a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje értékesítésekor. A tervezett intézkedés célja, hogy elejét vegye a különböző ingatlanspekulációknak, ennek megfelelően az illeték nem a szerző felelet, hanem a profitot realizáló eladót terhelné.

Az illeték mértéke az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke és az átruházás időpontjában megállapított forgalmi érték különbözetének 90 százaléka.

A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az, amely ilyen ingatlan (közvetlen vagy közvetett) tulajdonosa. A szabályozás azon esetekre vonatkozhat majd, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.

Kapcsolódó cikkek:


Hét év járt a nemi erőszakért
2019. december 12.

Jogerősen hét év fegyházra ítéltek szexuális erőszak bűntette miatt egy dunaújvárosi férfit, aki 2014 szeptemberében egy buszmegállóban megerőszakolt egy magatehetetlen nőt.

Itthon is utat tör a precedensjog
2019. december 12.

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális bíróságok közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a napokban elfogadott törvénymódosítás komoly lépést jelent az ellenkező irányba.

Módosul a pótmunka szabályozása
2019. december 12.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával egyértelművé vált a pótmunka és a többletmunka fogalma.