Öt év letöltendőt kapott Szima Judit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) főtitkárát, a sikkasztás miatt első fokon meghozott döntést súlyosbítva a Zalaegerszegi Törvényszék kedden.


A TMRSZ főtitkárárára tavaly nyáron első fokon három év börtönbüntetést szabott ki a Szekszárdi Járásbíróság. 

A Zalaegerszegi Törvényszék kedden folytatólagosan, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás és sikkasztás, valamint más bűncselekmények miatt ítélte jogerősen öt év börtönre Szima Juditot. A másodfokú ítéletben kis mértékben súlyosbították a másod- és a harmadrendű vádlott ítéletét is, mindkettőjükre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.

A vád szerint a főtitkár 2010 augusztusa és 2011 januárja között fiktív útiköltség-elszámolásokkal több millió forintot tulajdonított el a szakszervezet pénzéből, továbbá lakásában, amely a szakszervezet székhelye is volt, 19 millió forintos beruházást végeztetett el a szakszervezet költségére. Két társának pedig, szintén fiktív útiköltség-elszámolásokkal, másfél millió forintot utalt át. A bíróság megállapítása szerint a sikkasztás értéke 22 millió forint volt. 

Szima Judit 2011 novemberétől több mint hét hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

Az első fokon még tíz vádlott ellen zajló perben folytatólagosan elkövetett sikkasztás, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt mondta ki bűnösnek a bíróság Szima Juditot. Az akkori ítélet alapján 22 millió forint vagyonelkobzással is sújtották, de a TMRSZ-szel szemben is 1,1 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el.

 

A vádlottak közül egyet felmentettek a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vádja alól, a nyolc további vádlott – akik a szakszervezet tisztségviselői vagy alkalmazottjai – felfüggesztett börtönbüntetést, próbára bocsátást, megrovást vagy pénzbüntetést kapott.

Az elsőfokú ítélet ellen a szakszervezeti vezető enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett, így került az ügy Zalaegerszegre. A keddi ítélethirdetésen a kilenc vádlott közül csak Szima Judit vett részt. A határozat kihirdetésekor a bíró – miként ez a korábbi tárgyaláson is történt – figyelmeztette Szima Juditot, amiért a szabályokkal szemben a mobiltelefonját használta, amire a vádlott azzal válaszolt, hogy a bíró sem tiszteli az ő személyét.

A Zalaegerszegi Törvényszék Szima Judit esetében 22,9 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, a harmadrendű büntetését pedig öt hónap, egy évre felfüggesztett börtönre súlyosította. Három vádlott esetében az ítéletek időközben jogerőssé váltak, további háromnak pedig a bíróság változatlanul hagyta az első fokon kiszabott büntetését.

Az ítélet indoklásakor elhangzott az is, hogy Szima Judit hatályon kívül helyezésért és felmentésért fellebbezett, és egyebek mellett a rendőrség, az ügyészség és a bíróság eljárási jogát és törvényességét is kétségbe vonta, a törvényszék azonban megalapozatlannak találta a kifogásait. 

Bár a másodfokú bíróság a Szekszárdi Járásbíróság ítéletét megalapozottnak tartotta, néhány ponton módosította. Azt is megállapította, hogy Szima Judit és két vádlott-társa esetében indokolatlanul enyhe volt az ítélet, a törvényi középmértéktől is jelentősen eltérve.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.