Óvadék ellenében kikerülhet az előzetesből az ukrán hajóskapitány

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. június 12.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék (FT) másodfokú döntést hozott annak a férfinak a letartóztatásáról, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével gyanúsít az ügyészség. A Törvényszék csak annyiban változtatott az elsőfokú végzésen, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a terhelt köteles hetente két alkalommal a nyomozást végző hatóságnál személyesen jelentkezni.

Mint ismeretes, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2019. június 1-jén szökés és elrejtőzés veszélye miatt egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását A bíróság a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék megállapítására irányuló indítványt elfogadta, az óvadék összegét pedig tizenötmillió forintban állapította meg. Helybenhagyó végzés esetén, ha a gyanúsított az óvadékot befizeti, akkor – a mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzött – Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá kerül. Az óvadék lehetőségének megállapítása ellen az ügyészség fellebbezett.

Az FT végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartva vizsgálta a gyanúsítottal szemben fennálló megalapozott gyanú meglétét. Kiemelte, hogy a kényszerintézkedésről való döntéskor sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem bocsátkozhat a már beszerzett bizonyítékok összevető mérlegelésébe. A bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan terhelő tényadatok, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy bűncselekmény történt és az elkövető a gyanúsított.

A másodfokú bíróság megjegyezte azt is, hogy bár az ügyészség hivatkozott arra, hogy a terheltet más ügyben külföldön gyanúsítottként hallgatták ki, ez a jelen döntés meghozatala során relevanciával nem bír, már csak azért sem, mert az ügy tárgya, állása és annak kimenetele nem ismert, továbbá az ügyészi indítvány szerinti szökés, elrejtőzés veszélyével nem hozható összefüggésbe.

Az elsőfokú bíróság a kényszerintézkedés szükségessége körében tett megállapításai is helytállóak. Helyesen mutatott rá a BKKB arra is, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye a letartóztatás elrendelését indokolja. Ugyanakkor a bíróságnak vizsgálnia kellett az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt is, amelynek során azt állapította meg, hogy a védelem által megjelölt összegnél jóval magasabb óvadékkal és a mozgását nyomon követő technikai eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet ellensúlyozhatja a szökés, elrejtőzés veszélyét. A másodfokú bíróság a büntetőeljárás érdekeire tekintettel az elsőfokú végzést annyiban egészítette ki, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a gyanúsított köteles heti két alkalommal személyesen jelentkezni a nyomozást végző hatóságnál.

A végzés végleges.

Kapcsolódó cikkek:


Rendőrökre támadó férfiakat ítéltek el
2020. július 10.

Az ózdi, illetve a hajdúböszörményi bíróság rendőrökre támadó férfiakat ítélt szabadságvesztésre gyorsított eljárásban - tudatta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője.

Késedelem esetén informatikai hibára nem lehet hivatkozni
2020. július 10.

Késedelem esetén informatikai hibára nem lehet hivatkozni

A jogi képviselő informatikai rendszerében fennálló esetleges hiba még méltányos elbírálás esetén sem alapozza meg mulasztása vétlenségét, mert az elektronikusan kapcsolatot tartó felet terheli az a kötelezettség, hogy maga gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az elektronikus kapcsolattartási rendszer biztonságos alkalmazását.

Jogerős: nem rejtegetheti tovább az EMMI a szivárványcsaládokat
2020. július 9.

2015 óta húzódó ügynek tett pontot a végére a Fővárosi Törvényszék: helyesen járt el az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amikor megállapította: hátrányos megkülönböztetést követett el az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., amikor megtagadta a Szivárványcsaládokért Alapítvány felvételét a család.hu-ra.