Óvadék ellenében kikerülhet az előzetesből az ukrán hajóskapitány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék (FT) másodfokú döntést hozott annak a férfinak a letartóztatásáról, akit halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével gyanúsít az ügyészség. A Törvényszék csak annyiban változtatott az elsőfokú végzésen, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a terhelt köteles hetente két alkalommal a nyomozást végző hatóságnál személyesen jelentkezni.

Mint ismeretes, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2019. június 1-jén szökés és elrejtőzés veszélye miatt egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását A bíróság a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék megállapítására irányuló indítványt elfogadta, az óvadék összegét pedig tizenötmillió forintban állapította meg. Helybenhagyó végzés esetén, ha a gyanúsított az óvadékot befizeti, akkor – a mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzött – Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá kerül. Az óvadék lehetőségének megállapítása ellen az ügyészség fellebbezett.

Az FT végzésében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartva vizsgálta a gyanúsítottal szemben fennálló megalapozott gyanú meglétét. Kiemelte, hogy a kényszerintézkedésről való döntéskor sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem bocsátkozhat a már beszerzett bizonyítékok összevető mérlegelésébe. A bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e olyan terhelő tényadatok, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy bűncselekmény történt és az elkövető a gyanúsított.

A másodfokú bíróság megjegyezte azt is, hogy bár az ügyészség hivatkozott arra, hogy a terheltet más ügyben külföldön gyanúsítottként hallgatták ki, ez a jelen döntés meghozatala során relevanciával nem bír, már csak azért sem, mert az ügy tárgya, állása és annak kimenetele nem ismert, továbbá az ügyészi indítvány szerinti szökés, elrejtőzés veszélyével nem hozható összefüggésbe.

Az elsőfokú bíróság a kényszerintézkedés szükségessége körében tett megállapításai is helytállóak. Helyesen mutatott rá a BKKB arra is, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye a letartóztatás elrendelését indokolja. Ugyanakkor a bíróságnak vizsgálnia kellett az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt is, amelynek során azt állapította meg, hogy a védelem által megjelölt összegnél jóval magasabb óvadékkal és a mozgását nyomon követő technikai eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet ellensúlyozhatja a szökés, elrejtőzés veszélyét. A másodfokú bíróság a büntetőeljárás érdekeire tekintettel az elsőfokú végzést annyiban egészítette ki, hogy az óvadék letétele esetére elrendelt bűnügyi felügyelet további magatartási szabályaként előírta, hogy a gyanúsított köteles heti két alkalommal személyesen jelentkezni a nyomozást végző hatóságnál.

A végzés végleges.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.