Paragrafusfék, polgári perrendtartás, igazságügyi törvények: sok törvény módosul

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bevezetik a „paragrafusféket”, változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai – számtalan más változást is hoznak a parlament által elfogadott törvénymódosító javaslatok.

A parlament 120 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodással elfogadta a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott, a jogalkotásról szóló törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítását.

A jogszabály célja, hogy a jogszabály-tervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. Az alaptörvény január 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint a bíróságoknak a jogszabályok céljának megállapításakor a preambulum mellett a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venniük.

Ezeket a dokumentumokat a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában teszik közzé, azok az interneten, a nemzeti jogszabálytárban is elérhetők lesznek.
A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyi miniszter határozza meg, aki kivételeket is nevesíthet. Kivétel lehet a kormány-, a miniszteri vagy az önkormányzati rendelet, mert technikai vagy végrehajtási jellegük miatt ezeket a bíróságoknak várhatóan nem kell értelmezniük – hangzott el a parlamenti vitában. Ugyancsak kivétel a költségvetés és a zárszámadás, mert azok indokolásának közzétételre alkalmas megszövegezése jelentős terhet jelentene.

A törvény a deregulációval, vagyis a jogszabályok számának, továbbá a jogszabályi rendelkezéseknek a csökkentésével kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. A most elfogadott módosítás szerint a végrehajtott, kiüresedett, normatív rendelkezéseket nem tartalmazó jogszabályok a jogalkotási törvény alapján hatályukat vesztik.

Létrehozták az úgynevezett „paragrafusféket”, amely előírja a jogszabály-előkészítőknek, hogy ha új adminisztratív, vagy fizetési kötelezettséget vagy egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget kívánnak bevezetni, akkor lehetőség szerint tegyenek javaslatot valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetésére vagy arányos enyhítésére.
A törvény január 1-jén lép hatályba.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása

A képviselők 120 igen szavazattal és 58 tartózkodás mellett elfogadták – a szintén az igazságügyi miniszter által benyújtott -, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását.
A jogszabály kilenc törvényt módosít, köztük a tavaly hatályba lépett ügyvédi tevékenységről szólót. Változnak például az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályok vagy az elektronikus ellenjegyzés szabályai. Egyértelművé tették, hogy az ügyvéd bizalmi vagyonkezelők felügyeletét az ügyvédi kamara látja el.

A csődtörvény módosítása a felszámolószervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg.

Új fogalmat vezet be a jogszabály, ez az öröklési tanúsítvány, amelyet akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam joghatósága sem. A közjegyző által kiállított okiratot kizárólag a harmadik államban történő jogérvényesítésre lehet használni.

Két, az Alkotmánybíróság (Ab) által megállapított alaptörvény-ellenesség miatt is változtattak a jogszabályokon. Az egyik esetben azzal mulasztott a törvényalkotó, hogy egyes esetekben lehetetlenné tette a kárpótlásra jogosultak számára vételi joguk megfelelő gyakorlását a földárveréseken. Ezt most a szövetkezeti törvény módosításával rendezik, lehetővé téve az árverést.

Az Ab 2018. december 31-vel megsemmisítette a cégnyilvánossági törvény azon rendelkezését, hogy egy cég kényszertörlésekor vezető tisztségviselőjét öt évre eltiltják a hasonló tevékenységtől.
A most elfogadott szabályok továbbra is tartalmazzák az eltiltás lehetőségét. A jövőben csak azokban a kényszertörlési ügyekben él a cégbíróság az eltiltással, ahol fantomizálódás vagy adószámtörlés miatt indult eljárás. A törvény biztosítja, hogy a volt vezető tisztségviselő érdemben nyilatkozhasson, magát kimentse.

A bíróságnak lehetősége lesz az eltiltás mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett személy minden kétséget kizáróan nem játszott szerepet abban, hogy a cég kényszertörlés alá került, illetve mindent megtett, hogy a cég jogszerűen működjön.

A korábbi vezető tisztségviselők és tagok nem tilthatóak el, ha a cég hitelezői által bejelentett összkövetelés nem éri el a 100 ezer forintot. Az eltiltás 1 évtől 5 évig terjedhet. A módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni lehet.

A törvény január 1-jén lép hatályba.

Módosították a polgári perrendtartást

Az Országgyűlés elfogadta a Hende Csaba és Bajkai István (mindketten Fidesz) által benyújtott, a polgári perrendtartást módosító javaslatot. A képviselők 150 igen szavazattal és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a jogszabályt.

A módosítással rendeletiről törvényi szintre emelkedett az a szabály, hogy a rendőri elővezetéskor felmerült költségeket a polgári peres és nemperes eljárásokban, illetve a közigazgatási eljárásokban az elővezetett viseli.

Azt is kimondták: a gondnokság alá helyezés iránti perben elrendelt elővezetés költségét az állam viseli.

A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Számos helyen változtattak a közbeszerzési törvényen

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére hatvannyolc paragrafusban módosította a közbeszerzési törvényt.

A képviselők 120 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését.

A változtatások legnagyobb része a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszerre (EKR) terjed ki. Az egyik ilyen módosítás eredményeként a jogorvoslati eljárás során is elektronikus hozzáférést kap a Közbeszerzési Döntőbizottság, az ajánlatkérőknek pedig lehetőségük lesz az összegezés megküldését követően észlelt jogsértés esetén, hogy bizonyos bírálati cselekményeket végrehajthassanak az összegezés módosítása előtt. Emellett az ajánlatkérőknek megszűnik az éves statisztikakészítési kötelezettsége, mivel a jogalkalmazónak az EKR révén anélkül is rendelkezésre állnak a legszükségesebb adatok.

Az Országgyűlés keddi határozathozatalai között döntött a turisztikai adatszolgáltatás digitalizációjáról is, II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánította 2019-et, és további négy évig lehetővé tette a túlórapénzek kifizetését a hon- és rendvédelemben.

(MTI)

---