Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével első fokon pert nyert Koczka István matematikatanár, aki azért nem lehetett önkéntes Ferenc pápa budapesti látogatásán, mert biztonsági szempontból kockázatosnak minősítették, azt azonban nem árulták el neki, hogy mivel érdemelte ki ezt a minősítést. A Fővárosi Törvényszék most kimondta, hogy a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat megsértette az ügyfél hozzáféréshez való jogát azzal, hogy indokolás nélkül nem válaszolt a kérdéseire.
A TASZ ügyfele, Koczka István egy elismert matematikatanár, aki tavaly önkéntesnek jelentkezett Ferenc pápa magyarországi látogatására. A jelentkezését először el is fogadták, azonban ezt később visszavonta a rendőrség, arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Információs Központ egyik titkosszolgálati rendszere (a Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszer (BHKR)) „büntetőjogi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatot” lát Koczka részvételében.
Hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy mi lehet ennek a minősítésnek az oka, de azt lehet tudni róla, hogy teljesen jogszerűen részt vett pedagógustiltakozásokban és petíciókat is aláírt.
Az ugyanakkor a TASZ szerint súlyos jogsértés lenne, ha emiatt került volna a titkosszolgálatok látókörébe.
A büntetlen előéletű Koczka a TASZ segítségével azért indított pert a Rogán Antal vezette szupertitkosszolgálat (Nemzeti Információs Központ) ellen, hogy kiderítse: ki és miért, milyen adatok alapján nyilvánította közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági kockázatnak.
A NIK a perben nem tudta alátámasztani azt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene a TASZ ügyfelét tájékoztatni a róla kezelt információk eredetéről, ezért nem volt jogszerű a megtagadó válasza. Azzal is jogsértést követett el a szolgálat, hogy nem adott tartalmi indokolást a válaszában, így a bírósági eljárásban sem bizonyította, hogy fennáll a nemzetbiztonsági kockázat.
„Az ügy túlmutat Koczka tanár úr esetén. Mivel a BHKR működése nem nyilvános, elképzelhető, hogy egy olyan adatbázisról van szó, ahol ismeretlen kritériumok alapján gyűjtenek adatokat, így akár kisebb szabályszegések miatt is kockázati kategóriába sorolhatnak bárkit, akit ezután határozatlan ideig »kockázatként« tartanak nyilván” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ jogásza.
“A nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatban azt kellene a titkosszolgálatoknak megértenie és alkalmaznia, hogy a bármilyen okból látókörükbe került emberekről nem tarthatják vissza korlátlanul és érdemi indokok nélkül a rájuk vonatkozó információkat, mert ez teljesen ellentétes a demokratikus alapjogok gyakorlásával.” – fűzte hozzá Nehéz-Posony Kata, ügyvéd.
A Fővárosi Törvényszék ítélete segíthet tisztázni, hogy történt-e titkosszolgálati visszaélés, vagy létezik-e egy olyan adatbázis, amelybe ha valaki egyszer bekerül, határozatlan ideig kockázatnak minősül. A TASZ továbbra is mindent megtesz a nemzetbiztonsági szolgálatok és az állami adatbázisok jogszerű működéséért.
Koczka Istvánt a TASZ megbízása alapján az eljárásban dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviseli.
Forrás: TASZ sajtóközlemény
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!