Polgári mediáció: több a per a párbeszédnél

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz éve van mód arra, hogy polgári ügyekben a felek mediátor segítségével rendezzék a vitás kérdéseket, ám úgy tűnik, sokan nem tudnak erről a lehetőségről. Statisztikák nem állnak rendelkezésre, de a területen tevékenykedő szakemberek úgy látják, szükség van a mediáció népszerűsítésére, már csak azért is, mert így rövidebb idő alatt, kisebb költéséggel, eredményesebben zárulhat a vita.

Kivéve néhány meghatározott esetet (apasági, végrehajtási ügyek, gondnokság alá helyezés megszüntetése, végrehajtás) mediációra 2003 óta van lehetőség a polgári ügyekben a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (Kvtv) értelmében. Míg büntetőjogi ügyekben már évente több mint 6000 esetben választják a peres felek a mediációt, addig a polgári ügyek tekintetében sajnos az esetek száma alatta marad a kívánatosnak (adatokkal egyik szervezet sem tudott szolgálni, de a megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy az optimálisnál ritkábban fordulunk mediátorhoz polgári ügyekben). Ennek egyik oka az lehet, hogy sokan nem ismerik ezt a lehetőséget, hiába kell nyilatkozniuk a bíróságon arról, fontolóra vették-e a mediációt, többnyire anélkül utasítják azt el, hogy pontosan tudnák, miről van szó.

Polgári mediációval az olykor indulatos jogviták is sikeresebben zárulhatnának

Pedig eredetileg éppen ezen a területen reméltek a szakemberek ugrásszerű növekedést, hiszen mediációval mindegyik fél igazságosabbnak, elfogadhatóbbnak tartja a végeredményt, ami például gyermekelhelyezések terén különösen fontos. A tapasztalatok minden esetre azt mutatják, hogy amikor a közvetítést választják a felek, a megszületett egyezséget az esetek túlnyomó többségében be is tartják, ráadásul sokkal hamarabb születik mindkét fél számára elfogadható eredmény anélkül, hogy szükség lett volna a bíróságon bizonyítási eljárás lefolytatására vagy ítélethozatalra.

Mediátor bárki lehet

A polgári jogviták békés rendezéséhez a felek mediátorok segítségét vehetik igénybe. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg az igazságügyért felelős miniszter veszi nyilvántartásba a közvetítőket, a tárca honlapján (https://kozvetitok.kim.gov.hu/Kozvetitok/K%C3%B6zvet%C3%ADt%C5%91List) elérhető jegyzék szerint jelenleg több mint 1500 mediátort tartanak nyilván ezen a területen (számos ügyvédi iroda, illetve ügyvéd is szerepel a névjegyzékben). A legtöbb közvetítő Budapesten tartja fenn irodáját, de minden megyében elérhető a szolgáltatás. A jogintézmény népszerűségét az is jelzi, hogy a névjegyzék évről évre több nevet tartalmaz.

Mediátor eredetileg bárki lehetett, aki felsőfokú végzettséggel és legalább öt év, igazolható szakmai tapasztalattal rendelkezik egy adott területen. Tény, hogy kifejezetten előnyös lehet egy mezőgazdasági tárgyú jogvitában egy mezőgazdasági diplomával és gyakorlattal rendelkező személy segítsége, de hamarosan kiderült, hogy szükség van a közvetítői tevékenységhez kötődő oktatásra, illetve továbbképzésre is (ahogyan a büntetőjog terén a bevezetése óta szakképzéshez kötött a mediátori tevékenység). Így 2010-től a polgári ügyek terén tevékenykedő mediátoroknak is kötelező elvégezni egy szakmai képzést (ezeket a KIM, amennyiben megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, közzéteszi honlapján: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/download/3/c8/60000/szakmai_kepzesek_listaja_2013.pdf. Ebben a listában jelenleg körülbelül 30 képzés szerepel a 60 órás tanfolyamtól a 4 féléves egyetemi képzésig. Mivel piaci képzésről van szó, a szaktárcánál nincsenek adatok arról, hányan végeztek. 2010, vagyis a kötelező képzés bevezetése óta a regisztrált mediátorok közül 350-en igazolták a szaktárca felé, hogy megszerezték a kötelező szakmai képzést (a Kvtv értelmében a 2010 előtt a névjegyzékbe bejegyzett közvetítőknek is el kell végezniük a szakmai képzést, és ezt igazolniuk kell a minisztérium felé).

Fontos a szakképzett közvetítő szerepe

A felek megállapodásra jutását mediátorként a feleknek jogi tanácsot adó  ügyvédek  is segíthetik (e tevékenységet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény második mondata kifejezetten a hivatásgyakorlás részeként említi: „közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el”).

Bírósági közvetítés: 2012 óta

Bár a polgárok egymás közti ügyeiben folyó közvetítést 2002 óta törvény szabályozza, bírósági közvetítésre, vagyis a mediációnak arra a formájára, amikor a már megindult per közben a bíróság állományába tartozó közvetítő segítségével próbálják a felek maguk létrehozni saját ügyükben a megnyugtató megállapodást, csak 2012 ősze óta van lehetőség itthon. – A rövid múlt ellenére az adatok biztatóak. Azokban az esetekben, amikor a felek hajlandók a konfliktusukat per helyett párbeszéddel rendezni, vagyis le tudnak ülni egy asztalhoz, megegyezően a nemzetközi statisztikai adatokkal, idehaza is az esetek 70 százaléka megállapodással zárul. Ha nem is sikerül a megegyezés, a tárgyalás folytatásakor általában sokkal megértőbben viszonyulnak egymáshoz a felek – mondja dr. Tolnai Kata, az Országos Bírósági Hivatal mediációs koordinátor munkatársa.

Tipikus eset, amikor a házassági bontóperhez kapcsolódó, a felek számára igen fontos járulékos kérdésekben való megegyezést segíti a közvetítő. Bár magát a házasság felbontását csak bíró mondhatja ki, minden egyéb kérdésben a felek maguk dönthetnek, és döntésüktől függ, hogy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást jóváhagyatják-e a bíróval.

A bíróság a legtöbb esetben kihagyható – lenne…

Gyakorta előfordul, hogy jogi relevanciával nem rendelkező, ám a felek számára nagyon is fontos részletkérdések szabályozására bírói jóváhagyás nélküli, polgári szerződés hatályú megállapodást is kötnek a felek ugyanannál a közvetítőnél. Mivel nincs per, az eljárás is lényegesen rövidebb lesz: a közvetítői eljárás lefolytatása iránti közös kérelem bíróságra érkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi a feleket a közvetítő, hogy időpontot egyeztessen velük. Innentől az események irányítása – beleértve a közvetítői ülések időpontjának kitűzését is – a felek kezébe kerül, a közvetítő azért felel, hogy a megegyezés irányába mutató párbeszéd a felek között fennmaradjon. A közvetítői eljárással gyorsabban, oldott légkörben tudnak megállapodni a felek a saját ügyükben a mediátor szakszerű segítségével, ráadásul illetékkedvezményt is kapnak attól függő mértékben, hogy az eljárás mely szakaszában jön létre a megállapodás. A közvetítői eljárásban a felek hozzájárulása esetén jogi képviselő is jelen lehet, segítve megbízóját, s a megállapodás alapján gyakorta szükségessé váló okiratok szerkesztésével tovább segítheti ügyfelét. A megbízó ügyében született megállapodás a jogi képviselő számára is siker.

A jelenlegi törvényi szabályozás alapján bírósági közvetítő az a bírósági titkár vagy rendelkezési állományú bíró lehet, aki legalább 60 órás akkreditált szakmai képzettséggel rendelkezik, és az OBH elnöke őt erre a munkára kijelöli. Az eljárást maga a titkár vagy a rendelkezési állományú bíró kezdeményezheti törvényszéke elnökénél. Először összesen 5 törvényszéken dolgozott bírósági közvetítő országszerte. Tavasz óta létszámuk 20-ra emelkedett 14 törvényszék illetékességi területén. A közvetítők által megállapodásra segített ügyek száma 20 fölé került az utóbbi néhány hónapban.

Szükség van a népszerűsítésre

A tapasztalatok szerint a szükség van a mediáció népszerűsítésére, mert a felek sokszor nincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel. A bíróságokon plakátokkal, szórólapokkal igyekeznek felhívni a figyelmet a közvetítés előnyeire a perrel szemben. A fent említetteken felül például arra, hogy amennyiben a peres felek a közvetítés során megegyeznek még az első tárgyalás előtt, 90 százalékos illetékkedvezményt kaphatnak. Ha külső, tehát nem bíróságon titkárként vagy rendelkezési állományú bíróként dolgozó közvetítőhöz fordulnak, annak díját az illetékkedvezményből tudják fedezni.

Jövő márciustól a családjogi perekhez kapcsolódó közvetítői eljárások számának növekedése várható, mert az új Ptk. Családjogi Könyvében foglaltak szerint a bíró a szülői felügyeleti jogot érintő keresetek és a házasság felbontása körében folyó per esetén kötelezheti a feleket arra, hogy kíséreljék meg közvetítői eljárásban rendezni a vitájukat. Az eljárás lefolytatásának önkéntességét azonban nem érinti ez a rendelkezés, nem arra vonatkozik a kötelezés.

Névjegyzékből igény szerint
A KIM honlapján (http://www.kim.gov.hu/) elérhető névjegyzékben az érdeklődők a közvetítő neve, címe (megyei bontás), nyelvismerete és szakterülete alapján kereshetnek vitás ügyük rendezésében segítséget nyújtó személyt.

A büntetőjogi mediációról itt olvashat bővebben.
 

---