Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Változatlanul stabil, jó eredményeket mutat és kellően gyors az ügyészségi munka a legfőbb ügyész szerint, aki a tavalyi évről szóló beszámolóját csütörtökön nyújtotta be az Országgyűlésnek. Polt Péter kiemelte, 2015-ös legnagyobb kihívását a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatos bűnügyek gyors és hatékony elintézése jelentette.
A beszámolóról szóló ügyészségi közleményben azt írták: az ügyészség törvényesen, „az anyagi igazság szem előtt tartásával” végzi feladatait. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2015-ben tovább csökkent – 2014-hez képest 14,9 százalékkal – a bűncselekmények száma: míg 2013-ban 377 829 bűncselekmény történt, 2014-ben 329 303, tavaly pedig 280 113.
A kiemelt bűncselekmények közül csökkent az emberölések, a vagyon elleni és a köznyugalom elleni bűncselekmények száma. A 2014-es évhez képest jelentősen, 136 százalékkal nőtt ugyanakkor a hivatali vesztegetések száma, 141-ről 333-ra, valamint 82 százalékkal – 363-ról 662-re – az embercsempészések száma.
A korrupció, valamint az embercsempészés mellett az ügyészség a környezet és a természet elleni bűncselekményekre is megkülönböztetett figyelmet fordított, csökkent a természetkárosítások száma, míg a környezetkárosítások száma csekély mértékben nőtt az előző évekhez képest.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Az ügyészség váderedményességét a legfőbb ügyész kedvezőnek értékelte, ez a 2014-es 96,6 százalékos adathoz képest is tovább emelkedett, 97,3 százalékra.
Polt Péter szerint tavaly különösen eredményes volt az ügyek gyorsítását célzó törekvés. A büntetőeljárási törvényben eljárást gyorsító intézkedésként szerepel – a többi között – a tárgyalás mellőzése és a bíróság elé állítás intézménye.
A tárgyalás mellőzése során a bíróság – az ügyész indítványára vagy hivatalból – tárgyalás, illetve a vádlott meghallgatása és bizonyítás lefolytatása nélkül állapít meg büntetést, alkalmaz intézkedést. Tavaly az ügyész az összes vádemelés 30,5 százalékában tárgyalás mellőzésére tett indítványt.
Az arra alkalmas ügyek gyors lezárását szolgálja a bíróság elé állítás intézménye is, amely egyszerű megítélésű, bizonyítási nehézségektől mentes ügyekben alkalmazható a terhelt beismerése vagy tettenérés esetén. Ilyen tavaly 11 430 ügyben történt.
A bírósági eljárás elkerülésének lehetőségét biztosítja a közvetítői eljárás intézménye. A közvetítői eljárás kisebb súlyú ügyekben az elkövető és az áldozat között a bűncselekmény folytán keletkezett konfliktus kezelésének az a módja, amikor az állami büntetőigény érvényesítésével szemben a sértett és a terhelt közötti megegyezés, valamint az okozott sérelem elkövető általi jóvátétele kerül előtérbe. Az intézmény célja – a sértett sérelmeinek kompenzációja mellett – a terhelt jövőbeni jogkövetésének elérése és a büntetőeljárás elhúzódásának megakadályozása. Tavaly 4633 ember esetében történt közvetítői eljárás.
Polt Péter a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatosan felidézte, 2015. szeptember 15-ével a jogalkotó három új bűncselekményt kodifikált: a határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását. Határzár tiltott átlépése miatt 2015. szeptember 15. és december 31. között 908 elkövetőt regisztráltak. A nyomozás 796 ügyben vádemeléssel fejeződött be, ezek közül 772 ügyben gyorsított eljárás keretében bíróság elé állította az ügyészség az elkövetőket.
A legfőbb ügyészi országgyűlési beszámoló az ügyészség aktív és eredményes nemzetközi tevékenységét is ismerteti. Külön kiemelték, hogy az elmúlt években a Eurojust, az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szervénél jelentősen emelkedett a magyar ügyek száma.
Polt Péter az egyik legfontosabb eredménynek nevezte, hogy a hazai ügyészek részvételével 2015-ben öt új közös nyomozócsoport alakult, ezek közül kettő magyar kezdeményezésre jött létre. A közös nyomozócsoportok – amelyek az uniós együttműködés hatékony és rugalmas formáját jelentik – költségvetési csalás, gyermekpornográfia, prostitúcióhoz kapcsolódó emberkereskedelem, illetve az illegális bevándorlással kapcsolatos embercsempészet miatti ügyekben nyomoztak – olvasható a legfőbb ügyész beszámolójában.
(MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!