Rendhagyó devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A deviza alapú kölcsönszerződések formai hiányossága esetén a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.

Az alapügy

Az előzményi perben 2014. előtt meghozott jogerős ítélet a per tárgyát képező deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg a felülvizsgálati eljárásban relevánsan azért, mert a kölcsön összege a szerződésben egy konkrét összegben meghatározásra nem került.

A bank jelen perben elbírálandó keresetében elsődlegesen a fenti érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását kérte.

Az alperesek (fogyasztók) a kereset elutasítását kérték, viszontkeresetet is előterjesztettek és érvénytelenségi kifogásuk is volt.

Az elsőfokú bíróság a bank elsődleges kereseti kérelmének megfelelően a szerződést érvényessé nyilvánította oly módon, hogy a kölcsön összegét meghatározta a szerződésben.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, a viszontkeresetükben előadottaknak megfelelően elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását, másodlagosan a szerződés hatályossá nyilvánítását kérték, levezetve az általuk számítottak szerinti tartozásuk összegét is.

Érvelésük szerint az előzményi perben hozott ítéletből következően a szerződés nem jött létre, így érvényessé nyilvánításának nincs helye. A szerződés érvényessé nyilvánítását kizárja továbbá az alperesek által a per során a viszontkeresetükben, valamint az érvénytelenségi kifogásukban előadottak. Többek között felülvizsgálati kérelmükben, továbbá későbbi beadványaikban hivatkoznak arra, hogy az eljárt bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, miszerint a szerződés több rendelkezése jogszabálysértő a kamat meghatározás, a törlesztő részletek meghatározásának módja miatt, illetve tisztességtelen, mivel nem kaptak az árfolyamkockázatról tisztességes tájékoztatást. Ezen okok miatt a szerződés semmissége a szerződés érvényessé nyilvánításával nem szüntethető meg.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.

A Kúria döntése

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Ítéletében rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összege tárgyában a felek között az akarategység a szerződés megkötésekor, folyósításakor fennállt. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A fogyasztó alperesek igényének megfelelően a 22.000.000 Ft kölcsönt a bank folyósította, azt a fogyasztók a folyósításkor nem kifogásolták.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előzményi per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek a perben eljárt bíróságok, figyelemmel a 6/2013. Polgári jogegységi határozat 4. pontjában kifejtettekre is, amely szerint deviza alapú kölcsönszerződések esetén – különösen formai hiányosság esetén (ilyen hiányosság az adott tényállás mellett a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya) – a szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határozni.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek pl. a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok hiányossága, az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek vagy a reájuk történt hivatkozás késve, a törvényben megállapított határidőn túl került előterjesztésre.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Kamudrogárusokat fogtak el a bulinegyedben
2019. május 23.

A rendőrök elfogtak két férfit, aki Budapest VII. kerületében úgynevezett drognak látszó port adott el - tájékoztatott honlapján csütörtök reggel a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A fogvatartottak foglalkoztatása, mint szociális szempont
2019. május 23.

A fogvatartottak foglalkoztatása, mint szociális szempont

A Kúria érvelése szerint önmagában az, hogy nem minden ajánlattevő számára kedvező az ajánlatkérő által meghatározott értékelési részszempont, még nem jelenti egyben azt is, hogy azzal az ajánlatkérő egyes ajánlattevőket indokolatlan versenyelőnybe, másokat indokolatlan versenyhátrányba hozna. Nem jelent jogsértést pusztán az, hogy a vállalkozások többsége – noha erre lehetősége lenne – nem foglalkoztat fogvatartottakat.