Romagyilkosságok: két év börtön hamis tanúzásért

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék másodfokon eljáró tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését abban az ügyben, amely az úgynevezett „romagyilkosságok” kapcsán lefolytatott büntetőeljárás során elkövetett hamis tanúzás miatt indult. A korábban két év, végrehajtásában azonban három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott terheltnek a mostani döntés értelmében mégiscsak börtönbe kell vonulnia.

Mint ismert: a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018 áprilisában hamis tanúzás bűntettében bűnösnek találta, s ezért három év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azt a személyt, aki a Budapest Környéki Törvényszéken 2011 folyamán több alkalommal is valótlan állításokat tett az úgynevezett „romagyilkosságok” miatt indult büntetőeljárás során. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. november 28-án kihirdetett jogerős ítéletében mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, így a terheltet két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A végrehajtandó szabadságvesztés mellett a másodfokú bíróság két év közügyektől eltiltással is sújtotta a vádlottat.

A másodfokú bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy az első fokon megállapított tényállást, valamint annak jogi minősítését egyik fél sem támadta meg, ezért a most eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy az enyhítő és súlyosító körülményekkel arányban áll-e a korábban kiszabott büntetés. A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa szerint az alap-bűncselekmény kiemelt tárgyi súlya (lásd: előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben gyermekek ellen elkövetett emberölés bűntette stb.) olyan mértékű, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés nem alkalmas a büntetési célok elérésére, azaz arra, hogy a jövőben akár a vádlottat, akár mást hasonló bűncselekmény elkövetésétől visszatartson, valamint az igazságszolgáltatásba vetett hit megőrzését elősegítse.

Indokolásában a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, s a ténybeli beismerő vallomását enyhítő körülményként figyelembe véve látott lehetőséget arra, hogy méltányosságból a terhelt – büntetése fele részének letöltése után – feltételes szabadságra bocsátható legyen.

---