Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A görög közigazgatási felsőbíróság két tanácsa évek óta egymásnak ellentmondó jogértelmezést követett a tekintetben, hogy az építési engedély jogszerűsége felülvizsgálható-e az építkezés lezárulta után, a működési engedély kiadása körében. A széttartó joggyakorlat problémáját a közigazgatási felsőbíróság jogegységi tanácsának döntése sem tudta hatékonyan orvosolni, amit a Bíróság összeegyeztethetetlennek talált az Egyezmény 6. cikke által előírt jogbiztonság követelményével.
Az alapügy
Az ügy kérelmezője a görögországi székhelyű, szórakoztatóiparban tevékeny Sine Tsaggarakis vállalkozás, amely az ügy tárgyát képező időszakban multiplex központot üzemeltetett Kréta szigetének fővárosában, Heraklionban. A kérelmező cég 2007-ben bírósági felülvizsgálat iránti keresetet indított egy rivális multiplex építési és működési engedélyeivel kapcsolatban. A kereset szerint a rivális komplexum engedélyei jogsértően kerültek kiadásra, ugyanis az érintett területeket a hatóság lakóépületek építésére jelölte ki. Az engedélyeket kiadó hatóság előzetesen nem vizsgálta megfelelően a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést sem. Másodsorban a kérelmező kifogásolta, hogy az általa működtetett komplexum közelében felépülő rivális multiplex tisztességtelen versenyhelyzetet teremtene a kérelmező számára.
2009-ben a görög közigazgatási felsőbíróság negyedik számú tanácsa úgy határozott, hogy a bizalomvédelem elvéből következően a szórakoztató központ működési engedélyeinek kiadására irányuló eljárásban a korábban kiadott építési engedély nem felülvizsgálható. Az eljáró negyedik tanács ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésben a közigazgatási felsőbíróság ötödik tanácsa más jogértelmezést követ (utóbbi e szakaszban is felülvizsgálhatónak ítéli az építési engedélyt), ezért a jogkérdést a közigazgatási felsőbíróság jogalkalmazás egységességéért felelős plenáris ülése (teljes kollégiuma) elé utalta.
2011-ben a kollégium az ötödik tanács jogértelmezése mellett tört pálcát. Döntése értelmében a környezetvédelem mint alkotmányos érték érvényre jutása érdekében az építési engedély a működés engedélyezése körében is felülvizsgálható. A döntés ugyanakkor utalt rá, hogy hogy kivételes esetben az építési engedély utólagos megsemmisítése nem megengedhető, így különösen amennyiben az építési engedély kiadását követően a hatóságok több aktusa az építkezés jogszerű voltát támasztja alá, és az építtető jóhiszemű. Ez utóbbi körben érvényesül a bizalomvédelem a közigazgatási jogviszonyok stabilitásának elve. A konkrét ügy összes körülményei alapján azonban a kollégium e különleges körülményeket nem látta megállapíthatónak.
2012-ben a közigazgatási bíróság negyedik tanácsa a kérelmező keresetét elutasította, arra hivatkozva, hogy a kollégium döntésében szereplő kivételes körülmények az adott ügyben fennállnak, ezért az építési engedély utólagos visszavonásának nincs helye.
Időközben az ügy egy másik szálon is futott: a kérelmező 2008-ban a városrendészeti hatósághoz fordult a rivális multiplex bezáratása érdekében. A heraklioni városi tanács ezt megtagadta, ami ellen a kérelmező fellebbezett. Az ügy a közigazgatási felsőbíróság ötödik tanácsához került, amely a kérelmező keresetének helyt adott, és a komplexum bezáratására utasította a városi tanácsot. A tanács az ítélet végrehajtását megtagadta arra hivatkozással, hogy a multiplex az eltelt időben fennmaradási és működési engedélyt kért és kapott. A végrehajtás elmaradása miatt a kérelmező ismét a közigazgatási legfelsőbb bírósághoz fordult, amelynek háromfős tanácsa nem állapított meg jogsértést, kiemelve, hogy a fennmaradási engedély valóban létezett, ennek jogszerűségét pedig e jogorvoslat keretében a háromfős tanács nem vizsgálhatta. A rivális komplexum azóta is üzemel.
A kérelmező a Bírósághoz fordult arra hivatkozással, hogy az általa indított eljárásban nem érvényesült a jogbiztonság, ami az Egyezmény tisztességes tárgyaláshoz való jogot garantáló 6. cikk 1. bekezdésének sérelméhez vezetett.
A Bíróság döntése
A Bíróság elöljáróban megállapította, hogy a közigazgatási felsőbíróság negyedik és ötödik tanácsa hosszú évekig gyökeresen eltérő jogértelmezést követett az építési engedély felülvizsgálatának lehetőségével kapcsolatban. A görög rendszerben a jogalkalmazás egységességének biztosítása a közigazgatási felsőbíróság kollégiumának a feladata. A konkrét ügyben e tanácsnak arról kellett döntést hoznia, hogy a negyedik tanács bizalomvédelemre épített megközelítése, vagy az ötödik tanács által követett, a környezetvédelem elvének hatékony érvényesülését előtérbe helyező érvelése követendő. E körben a kollégium úgy határozott, hogy a környezetvédelem elvének megvalósulását vizsgálni kell mind az építési, mind a működési engedély kiadása körében, azaz annak eldöntésekor, hogy a komplexum megnyílhat-e. A kollégium álláspontja szerint alkotmánysértő helyzetben nem lehet a bizalomvédelem és a közigazgatási jogviszonyok stabilitásának elvére hivatkozni. Összességében a kollégiumi tanács tehát a normahierarchia alapján döntötte el a kérdést, a komplexum ügyében kizárva a negyedik tanács által figyelembe vett elvek alkalmazhatóságát.
Mindezek ellenére a negyedik tanács az ügy végleges eldöntése során saját korábbi gyakorlatát követte, és a fennálló helyzetet legitimálta. Ezt a jogértelmezést az adott ügyben a felsőbíróság kollégiumának döntése a környezetvédelem elvének alkotmányos elvére, mint magasabb rendű normára hivatkozással kizárta.
A Bíróság megállapította, hogy bár formálisan két külön eljárásról volt szó, mind az építési engedély felülvizsgálatára, mind a komplexum önkormányzat általi bezáratására irányuló kereset azt a célt szolgálta, hogy a lakóépületek építésére kijelölt területen a multiplex ne üzemelhessen. A két ügyben született két eltérő döntés e működés kapcsán szöges ellentétbe került egymással, amely helyzeten tovább rontott, hogy az önkormányzat képviselő-testülete megtagadta az ötödik tanács ítéletének végrehajtását, amit a közigazgatási felsőbíróság háromfős tanácsa döntésével legitimált.
Minderre tekintettel a Bíróság megállapította, hogy a jogalkalmazás egységességét szolgáló kollégiumi döntés ellenére az ügyben a csúcsbíróság egyes tanácsai még mindig eltérő jogértelmezést követnek. Ez a helyzet olyan jogbizonytalanságot eredményez, amelyet az ezt orvosolni hivatott jogegységi eljárás sem szüntetett meg. A fennálló helyzet így ellentmond a jogbiztonság követelményének, sértve az Egyezmény 6. cikkét.
A kérelmező a rivális komplexum jogsértő működése következtében szenvedett kárát az elmaradt haszonra is tekintettel több mint négymillió euróban határozta meg, a Bíróság azonban a kárszámítás e módját spekulatívnak minősítette, és 8.000 euró vagyoni kárt ítélt meg a kérelmezőnek.
A döntéshez a kamara két bírája különvéleményt csatolt. A lengyel bíró szerint a 6. cikk az ügyben nem lett volna alkalmazható, a kiterjesztő értelmezést pedig a közigazgatási perekre gyakorolt hatás alapos vizsgálata nélkül követi a többségi ítélet. A brit bíró utalt lengyel kollégájának a jelen ügyhöz és a blogon már elemzett Könyv-Tár-ügyhöz csatolt különvéleményére is, kifejtve, hogy sem a 6. cikk alkalmazhatóságát, sem a kérelmező áldozat-státuszát nem látja megállapíthatónak.
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
