Strasbourgi elmarasztalás Magyarországnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, amiért a magyar hatóságok 2011-ben nem vizsgáltak ki megfelelően egy rasszista támadást.


A pert egy szegedi fiatal indította a magyar állam ellen, miután 2011 januárjában megtámadta őt egy férfi, aki rendőrként azonosította magát, de később kiderült róla, hogy a büntetésvégrehajtásban dolgozik.

A támadó ellen közösség tagja elleni erőszak miatt indított eljárást az ügyészség, de végül a rasszista indíttatást a vádhatóság nem találta igazoltnak, s ezért megszüntette ezt az eljárást. A férfit végül garázdaság miatt ítélték el, s egy év próbaidőre bocsátották.

A strasbourgi bírák nem jogerős ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett diszkrimináció tilalmát a megalázó vagy embertelen bánásmódot tiltó passzussal összefüggésben.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek

Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.

Időpont: 2015. november 3.

Részletes program és jelentkezés >>

A támadás idején 19 éves férfit roma származása miatt hárman inzultálták 2011 januárjában, miután barátnőjével távozott egy szegedi szórakozóhelyről. Itt avatkozott közbe a magát rendőrként azonosító támadó, aki az áldozatot a bíróság közleménye szerint büdös cigánynak nevezte. A támadásnak az vetett véget, hogy az áldozat három barátja a 19 éves sértett segítségére sietett.

Az eset után a fiatal férfit, a rendőröket értesítő barátnőjét és a támadót is egy rendőrőrsre szállították. Az áldozat azt is sérelmezte, hogy bár mindketten szereztek sérüléseket, csak a támadóját vizsgálta meg orvos, az ő sérüléseit két nappal később egy háziorvos rögzítette.

Eredeti feljelentéséhez a megtámadott férfi a támadó által a közösségi oldalra feltöltött tartalmakat is csatolt, melyekben a támadó többek között azt írta, hogy előző éjjel fejbe rúgott egy földön fekvő cigányt.

Miután a támadó ellen a közösség tagja elleni erőszak miatti eljárást megszüntették, az áldozat panaszt nyújtott be, s támadója tanúként vagy gyanúsítottként való meghallgatását kérte, ám ezt a hatóságok elutasították, mondván, hogy a garázdaság miatti büntetőügyben már kihallgatták.

A sértett azért fordult a strasbourgi bírákhoz, mert megítélése szerint a magyar hatóságok nem végeztek hatékony vizsgálatot, s nem tettek meg minden szükséges intézkedést, hogy a támadás rasszista indíttatását megállapíthassák. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértéséért a bíróság első fokon 10 ezer euró (mintegy 3 millió forint) kártérítést ítélt meg a megvert szegedi férfinak. A döntés ellen mind ő, mind a magyar állam két hónapon belül fellebbezhet.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra vehető fel jövőre hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 12.

A magyarok nagy részének fogalma sincs a jogairól, ha őrizetbe vennék

A lakosság háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy beidéznék gyanúsítottként a hatóságok egy bűncselekmény kapcsán – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös reprezentatív felmérése, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.