Sulyok Tamás: a magyar kvóta-határozat úttörő Európában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly decemberben a magyar Alkotmánybíróság Európában elsőként fogalmazta meg egy jogilag mindenkire nézve kötelező határozatban, hogy nemzeti önazonosságunk megőrzésére csak az egymással folytatott párbeszéd keretében van lehetőség az Európai Unióban. Az Alkotmánybíróság ezzel egyszerre tett hitet mind a magyarságunk, mind az európiaságunk megőrzése mellett – mondta az Alkotmánybíróság elnöke Batumiban, az Európai Alkotmánybíróságok XVII. Konferenciáján.

Sulyok Tamás a nemzetközi konferencia előadójaként Grúziában hangsúlyozta: az alapjogok védelmében az európai alkotmánybíróságoknak erős és jól működő hálózatot kell kialakítani és működtetni. Kiemelte: az új globális kihívások egyértelműen jelzik, hogy az alapjogok hatékony védelme elsődleges fontosságú, ez azonban nem képzelhető el az együttműködő, egyúttal erős, és nemzeti identitásukat őrző tagállamok nélkül.

A párbeszédet a tagállamok alkotmánybíróságainak és legfelsőbb bíróságainak, illetve az Európai Unió Bíróságának folyamatosan fenn kell tartania, hiszen egy közös cél érdekében munkálkodnak. Az EU alapjogvédelmi rendszere, illetve az Európai Unió Bírósága jelenleg hatékonyan biztosítja az alapvető jogok érvényesülését. Az Alkotmánybíróságnak azonban „mögöttes felelőssége” van: közbe kell lépnie, ha az emberi méltóság, más alapjog lényeges tartalma, illetve Magyarország szuverenitása vagy nemzeti identitása sérül.

Az alkotmánybíróságok közötti „szövetség” gondolata Andreas Voßkuhle-től, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnökétől származik. Elsőként a magyar Alkotmánybíróság határozatában jelent meg bírói döntés formájában ez az elképzelés, amellyel eddig csak a szakirodalomban foglalkoztak – olvasható az Alkotmánybíróság lapunknak eljuttatott közleményében.

[htmlbox ne_hasznald7]

 

 

---