Szabályozható az alapjogot érintő kérdés rendeletben?

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. november 27.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggés esetén rendeleti szabályozás is megengedhető.

A NAIH a  jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek (Jat.) az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosítását tartalmazó törvényjavaslat véleményezése során kifejtette, hogy a Jat. módosítása a Hatóság szerint nincs összhangban az Alaptörvénnyel.

A NAIH álláspontja szerint ugyan az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére az Alkotmánybíróság korábban azt állapította meg, hogy az alapjogok közvetlen és jelentős korlátozását eredményező rendelkezéseket kizárólag törvényi szintű szabályozással lehet bevezetni.

Azonban az Országgyűlés elé terjesztett módosító javaslat az alapjogokat csak közvetetten korlátozó és azzal távolabbi összefüggésben lévő rendelkezéseket is kizárólag törvényi szinten engedné szabályozni.

A NAIH észrevételében az Alkotmánybíróság 7/2017 (IV.18.) számú határozatára hivatkozott, amelyben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az alapjogok közvetlen és jelentős korlátozását eredményező rendelkezéseket önkormányzati rendeletben nem lehet szabályozni, ugyanakkor a határozat indokolása jogszerűnek találta, ha az önkormányzatok által alkotott végrehajtási rendeletek közvetetten alapjogokat is érintenek.

A NAIH kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság nem változtatott a 34/1994 (VI.24.) számú határozatában megfogalmazottakon, amely szerint “…nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg, hogy a szabályozandó kérdésről törvény rendelkezzen. Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggések szabályozására elegendő a rendeleti szint is…”

A NAIH a fentiekből azt a következtetést vonta le, hogy az Alkotmánybíróság álláspontjával a módosító javaslat, ezért Jat-ot nem lehet úgy módosítani, hogy rendeletben lehessen szabályozni az alapjogokat közvetlen, de kis mértékű, vagy közvetetten de jelentős korlátozását.

A NAIH a fentiekre tekintettel javasolta a módosító javaslat korrigálását.

(naih.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket
2020. június 5.

A bíróság nem bírálta el a kereseti kérelmeket

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató
2020. június 5.

Tisztességtelen ÁSZF-et alkalmazott a mobilszolgáltató

A felülvizsgálati kérelemmel érintett szerződési feltételek tisztességtelenek, mert egyes feltételek nem egyértelműek, mások nem tartalmazzák igazolható módon az előfizető tájékoztatásának a tartalmát, illetve abban a fogyasztó őt megillető jogról mond le.