Számítógépek ítélkeznek felettünk?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Guardianen megjelent cikk szerint egy Reed Lawlor nevű amerikai ügyvéd már 1963-ban megjósolta, hogy a számítógép pár éven belül nagy segítséget fog jelenteni a jogászoknak.
Lawlor szerint nemcsak az adminisztratív feladatokat lehet majd gyorsabban intézni, hanem a jogi kutatás során is nagy segítséget fog jelenteni a számítógép. Később pedig a modern logika és a valószínűségszámítás során fog segítséget nyújtani a számítógép. Ma már látjuk, hogy Lawlor nem tévedett, mivel napjainkban szinte lehetetlen számítógép nélkül jogi tevékenységet folytatni.
2002-ben John Mortimer a számítógépek elterjedése kapcsán ellenszenvét fejezte ki, és szomorúságának adott hangot, mert szerinte a nagytudású jogászokat a számítógépekkel akarják felváltani.
2016-ban a University College London informatikai kutatói olyan számítógépet fejlesztettek, amely értelmezni tudja az emberi nyelveket és magától tud tanulni, amely a mesterséges intelligencia egy újabb szintje.
A számítógépre a tudósok feltöltötték az Emberi Jogok Európai Bíróságának, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3., 6. és 8. cikkének megsértésvel kapcsolatos, 584 darab angol nyelvű ítéletét. Ezt követően a számítógép elemezte a szövegeket és ítéleteket fogalmazott meg. A számítógép által megalkotott ítéletek az esetek 79%-ában megegyeztek az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott korábbi ítéletekkel.
Ha figyelmbe vesszük a feldogozott ügyek összetettségét, akkor ez elég jó eredménynek számít. Az Egyezmény 3.,6. és 8. cikke olyan jogokat deklarál, amelyek megsértésének megállapítása morális döntést igényel, illetve a döntésnek szilárd bizonyítékokon kell alapulnia.
Az, hogy a University College of London számítógépe ilyen jó eredményt tudott elérni, azt mutatja, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései sokkal inkább a jogok kívüli tényeken alpulnak és nem a jogi érveken. Ha ez valóban így van, akkor a jogfilozófusok között ismét fellángol a vita arról, hogy miért van szükség az emberre, mint bíróra és, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik, amivel egy gép soha nem fog. Egy kommentátor szerint: „Ha a mesterséges intelligencia elemzi az ügyeket és a tények alapján döntést tud hozni, akkor az embereket át lehet helyezni a felsőbb bíróságokra, ahol bonyolultabb ügyekről kell ítélkezni.” Ugyanakkor a kísérlet eredménye kétségkívül disztópikusan hathat, ha azt nézzük, hogy gépek döntenek az emberek életére befolyással bíró ügyekre. Ebből a szempontból ismét elő fog törni az a vita, hogy a mesterséges intelligencia pótolja, vagy kiegészíti az emberi képességeket.
Richard Posner bíró és jogfilozófus úgy véli, hogy: “a mesterséges intelligencia a bírók által addig hozott döntések alapján fel fog állítani egy bírói profilt, amelyet folyamatosan fejleszteni fog az újabb bírói döntések alapján. Ezek a profilok pedig lehetővé teszik a jogászok és a bírók számára, hogy még pontosabban előre lássák a bírói döntéseket, illetve a bírák számára biztosítják az egységes ítélkezési gyakorlat könnyebb kialakítását.”
Az EU előrelátonan belefoglalta az Általános Adatvédelmi Stratégiájába, hogy az emberek nem kötelesek alávetni magukat a mesterséges intelligencia által hozott döntéseknek, azaz valahol kell egy emberi tényezőnek lennie a döntéshozatal során. Az Egyesült Királyságnak azonban magának kell eldöntenie, hogy kialakít-e valamilyen hasonló szabályozást a Brexitet követően.
Ahogy a University College of London kísérlete mutatja már nincs messze, hogy a mesterséges intelligencia döntsön arról, hogy börtönbe megyünk-e vagy sem, ugyanakkor egy bíró, aki igénybe veszi a mesterséges intelligenciát sokkal egységesebb és alaposabb döntést tud hozni az ügyeinkben.
(The Guardian)
[htmlbox BDT]
