Szeptembertől könnyebb lesz a határon túli cégátalakulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Uniós irányelv alapján új szabályok segítik a cégek határon átnyúló műveleteit, amelyek idén szeptembertől lépnek hatályba.

Az Európai Unió annak érdekében, hogy a vállalkozások részére megkönnyítse a letelepedést egy másik tagállamban, a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások kérdéskörét szabályozó uniós irányelv módosításáról döntött – ismertette dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Az új szabályok átültetése céljából lépnek hatályba hazánkban 2022. szeptember 1. napján a 2021. évi CXXIV. törvény alkalmazandó rendelkezései.

A vállalkozásokat is szabad mozgás illeti meg

Nemcsak az uniós polgárokat illeti meg a szabad mozgáshoz való jog az Európai Unió területén belül, hanem az uniós vállalkozások is szabadon, a letelepedés szabadsága alapjoggal élve, átléphetik a határokat, és áttelepíthetik székhelyüket egy másik tagállamba az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. és 54. cikke alapján. Ez a gyakorlatban jelenleg két módon valósulhat meg: a származási országban jogutód nélkül a tulajdonosok megszüntetik a társaságot, majd a fogadó tagállamban új társaságot alapítanak; vagy határon átnyúló beolvadással egyesül két cég. Ez utóbbi esetben egy új cég alapítása is szükséges lehet a fogadó országban, amelybe a székhelyét áthelyező cég beolvad.

A fenti megoldások a mindennapi ügymenetben számos nehézséggel járhatnak, és az a tény, hogy a hazai entitás jogutód nélküli megszüntetését kívánja meg a jogalkotó a határátlépéshez, érthető módon elrettentheti a tulajdonosokat a költözés elhatározásától.

A módosult uniós irányelv annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a határokon átnyúló műveleteket főleg a kis- és középvállalkozások számára, lehetővé teszi, hogy például egy hazánkban bejegyzett kft. vagy zrt. a jogi személyiségének megőrzése mellett és jogutód nélküli megszűnés nélkül, a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti kft.-vé vagy zrt.-vé alakítsa át a székhelye áthelyezésével egyidejűleg. Mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy egy kft. a jogi személyisége megtartásával pl. szlovén s.r.o.-vá, vagy német GmbH-vá alakulhat, fenntartva korábbi jogviszonyait, így pl. az ügyfél szerződéseit, a munkaviszonyt a munkavállalóival vagy banki hitelszerződéseit – emeli ki az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

A határon átnyúló átalakulás fő lépései

Jelenleg a határokon átnyúló egyesüléseket a 2007. évi CXL. törvény szabályozza, amelyet a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (Új Átalakulási Törvény) 2022. szeptember 1-jével hatályon kívül helyez.

A következőkben a határon átnyúló műveletek közül, a magyarországi székhelyű társaság határon átnyúló átalakulásának (társasági formaváltásának, avagy határon átnyúló székhelyáthelyezésének) azon speciális lépéseit emeljük ki, amelyek a tisztán hazai eljáráshoz képest újdonságok.

  • Először is a magyar társaság legfőbb szerve – az ügyvezetés előterjesztése alapján – határoz a határon átnyúló átalakulás szándékáról, majd a magyar társaság vezető tisztségviselője átalakulási tervezetet és átalakulási jelentést készít, amelyet könyvvizsgáló ellenőriz.
  • A magyar bíróság a szükséges dokumentumok benyújtása útján értesül az átalakulásról, és két alkalommal közzéteszi az átalakulásról szóló legfontosabb információkat annak érdekében, hogy a magyar társaság hitelezői biztosítékot követelhessenek, ha a határon átnyúló átalakulás a követelésük kielégítését veszélyezteti.
  • A bíróság tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a fogadó tagállam nyilvántartása részére.
  • Ezt követően a jogutód külföldi társaság kérelmet nyújt be a majdani székhelye szerint illetékes bírósághoz a cégbejegyzést illetően, és az eljárás a fogadó állam joga szerint folytatódik.
  • A magyar bíróság a külföldi fogadó tagállami bíróság értesítése esetén törli a jogelőd magyar társaságot a nyilvántartásból, egyidejűleg bejegyzi nyilvántartásába az átalakulással kapcsolatos adatokat.
  • Az utolsó lépés a végleges vagyonmérleg elkészítése, amelyet könyvvizsgáló ellenőriz.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi van akkor, ha a célországban a kft.-k vonatkozásában a törzstőke törvényi minimuma nem 3.000.000 Ft, hanem ennél az összegnél magasabb. Ebben az esetben a tagok vagy a különbséget pótolják, vagy a létesítő okiratot megfelelően módosíthatják.

Fontos kiemelni, hogy a határon átnyúló átalakulásban, egyesülésben és szétválásban kizárólag olyan korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, amelyek nem állnak csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, szerkezetátalakítási eljárás, reorganizációs eljárás vagy restrukturálási eljárás hatálya alatt, továbbá a 2014. évi XXXVII. törvény szerinti szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt.

A határon átnyúló átalakulás sajátossága az Új Átalakulási Törvény fényében

Az Új Átalakulási Törvény szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezései értelmében a magyar társaság teljes vagyona (eszközei és forrásai) – így különösen a szerződései, a hitelei, a jogai és kötelezettségei – az átalakulást követően a külföldi jogutódra száll, a társaság tagjai a külföldi jogutód társaság tagjai maradnak, továbbá a munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek a továbbiakban a külföldi jogutód társaságot illetik, illetve terhelik.

Egy hazai bt.-ből kft.-vé történő átalakulás és egy határon átnyúló átalakulás leginkább abban különbözik, hogy a határon átnyúló átalakulás esetén a Magyarországon bejegyzett entitás a cégjegyzékből törlésre kerül, és jogutódjaként egy mások tagállamban bejegyzett társaság kerül feltüntetésre, ezzel együtt egy külföldi honosságú entitássá alakul át. Megjegyezzük, hogy a külföldön letelepedő társaságnak az átalakulást követően meg kell felelnie mindazon követelményeknek, amelyeket a társaság tevékenység végzésével kapcsolatban a fogadó tagállam előír.

Ctv. módosítás

Annak érdekében, hogy a fenti újdonságokkal a cégjegyzékünk is lépést tartson, új rendelkezések beillesztése vált szükségessé a Ctv.-be.

A cégjegyzék tartalma 2022. augusztus 1-jétől kiegészül a határokon átnyúló műveletet lebonyolító társaság jogelődjének és a jogutódjának legfontosabb adataival, úgy, mint pl. a cégnévvel, székhellyel, nyilvántartási számmal, a határokon átnyúló művelet és a tanúsítvány kiadásának időpontjával.

A leírtak tükrében megállapítható, hogy a határon átnyúló átalakulás lebonyolítása egy időigényes és összetett feladat a határátlépésben gondolkodó társaságok számára, így mindenképp javasolt e területen magas szaktudással, nagy tapasztalattal és egy nemzetközi partnerkörrel rendelkező ügyvédi iroda bevonása, amely elvárásoknak az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás maximálisan megfelel – jegyezte meg Dr. Majoros Lilla, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás egyéni ügyvédje.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.